2018-11-21

Nyugdíjkatasztrófa: Mi az állam krízisterve?

Szakértők között nincs vita abban, hogy Európa, így Magyarország is nyugdíjkatasztrófa felé közeledik. Születtek forgatókönyvek az össztársadalmi krízis megelőzésére, viszont ezek rendszerint, az évek múlásával, újragondolásra kerülnek. A jelenlegi magyar megoldókulcs kissé ellentmondásos, de a legújabb elemekkel, a szülőtartással és a nyugdíjkötvénnyel, a fő irány kezd körvonalazódni. Talán a cél egy államtól független, de általa támogatott és jogszabályi eszközökkel bebiztosított, öngondoskodáson és családi felelősségvállaláson alapuló szociális háló kialakítása. Összefüggések, tények és vélemények következnek: íme a Családok éve 2.0 nyugdíjkoncepciója.  A második világháború után vezették be, a nyugellátásban jelenleg is túlsúlyban lévő, felosztó-kirovó nyugdíjrendszert (az aktív dolgozók befizetéseiből fizetik a nyugdíjakat). […]
2017-02-24

Önkéntes nyugdíjpénztár versus Nyugdíjbiztosítás, azaz tények, érvek, ellenérvek (2. rész)

Az előző rész tartalmából: Az önkéntes nyugdíjpénztárak korábbi térnyerése megtörni látszik. A cégek által (adóoptimalizálás céllal) béren kívüli juttatásként (cafeteria) adott pénztárak terjedése gyors volt. A 2017-es cafeteria szabályok változásai viszont nem voltak kedvezőek. Magánszemélyként természetesen lehet tovább fizetni, de a cégek szépen lassan (vagy nagyon is hirtelen) kivezetik ezt az elemet. Az önkéntes nyugdíjpénztárak és a nyugdíjbiztosítások összehasonlítására érveket és ellenérveket vonultatok fel és vizsgálom, hogy kinek melyik éri meg.   Önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP): Érvek: adókedvezmény igényelhető, melynek mértéke a befizetés 20%-a, de maximum 150.000,-Ft 10 év után kamatadó mentes cafeteria elemként választható, igaz nem javasolt pénztárak között átlépésre van lehetőség relatív alacsony szintű költségek alacsony havi […]
2017-02-24

Önkéntes nyugdíjpénztár versus Nyugdíjbiztosítás, azaz szakszerű vélemény az élveboncolás terhe mellett

Tények, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) interaktív korfája alapján (amit tanulmányozva videót is készítettem): 1956-ban 210.126 egyéves gyermekre 64.722 fő 65 éves jutott. 2016-ban 93.268 egyévesre 129.583 fő 65 éves, ami a gyermekek esetében 56%-os esés, az időseknél duplázást jelent. Megfordultak az arányok, és folyamatosan növekszik az inaktívak száma. A 90 évnél idősebb réteget vizsgálva, 1956-ban 4.456 főt számlált ez a korosztály, 2016-ban 56.521-et. Ez közel tizenháromszoros növekedés. Ez természetesen rendkívül pozitív adat, csak a nyugdíjrendszerre van negatív hatása. Az előrejezéseket figyelembe véve, a “katasztrofális” fejlődés által, a jelenlegi szám a négy és félszeresére (becslések szerint 2046-ra 250.727 fő) növekszik. […]
2015-11-24

Nagycsaládosok nyugdíjkilátásai, avagy a gyermekeinkre támaszkodni akarunk, vagy támogatni őket.

Nyugdíjkatasztrófa fenyeget, Ketyeg a nyugdíjbomba, A nyugdíjhiány ijesztő mértéket ölt… Nyugdíj előtakarékosság. Sokszor az az érzésem, hogy a csapból is ez folyik. Sok emberrel beszélgetek, és a legtöbben már unják ezt a témát. Én is sokáig haboztam, hogy írjak erről, de úgy éreztem szükség van rá, hiszen azok kerülnének hátrányba, akiket érdekel az öngondoskodás ezen formája, leginkább, ha jelentős adókedvezményt lehet igénybe venni rá. Vannak, aki már most folyamatosan tesznek azért, hogy mikor leteszik a munkát, ne mondjanak egzisztenciális csődöt. Vannak, akik még mindig bíznak az állam szociális hálójában. Vannak, akik azt gondolják hol van az még. Mindemellett vannak, akik […]