Önkéntes nyugdíjpénztár versus Nyugdíjbiztosítás, azaz tények, érvek, ellenérvek (2. rész)

Az előző rész tartalmából: Az önkéntes nyugdíjpénztárak korábbi térnyerése megtörni látszik. A cégek által (adóoptimalizálás céllal) béren kívüli juttatásként (cafeteria) adott pénztárak terjedése gyors volt. A 2017-es cafeteria szabályok változásai viszont nem voltak kedvezőek. Magánszemélyként természetesen lehet tovább fizetni, de a cégek szépen lassan (vagy nagyon is hirtelen) kivezetik ezt az elemet. Az önkéntes nyugdíjpénztárak és a nyugdíjbiztosítások összehasonlítására érveket és ellenérveket vonultatok fel és vizsgálom, hogy kinek melyik éri meg.

“Felmerülhet a kérdés, miért nem foglalkoztam külön az önkéntes nyugdíjpénztárakkal. Mert nincs sok értelme. Egymagában, több szempontból is, alkalmatlannak tartom ezt a pénzügyi terméket.”– írtam. Lehet ez így erős kijelentés volt, mert a felsoroltakon kívül van még két pozitívuma, amit figyelembe kell venni. Az első, hogy ha valaki elindít egy ÖNYP-t, megteszi az első lépést, hogy megmeneküljön a nyugdíjnyomortól. Maga az attitűd is pozitív, és követendő. A másik, hogy van olyan korcsoport, akinek megéri az ÖNYP. Akinek nincs családja, nincs és nem is lesz lakáshitele, teljesen egészséges, biztos abban, hogy mindig alkalmazott lesz, és kevesebb, mint 20 éve van nyugdíjig, nekik mindenképp ajánlom. De ez egy igen szűk réteg.

A nyugdíjelőtakarékosság egy hosszútávú megtakarítási cél, így rendkívül fontos a szerződés rugalmassága. Nem a hozzáférhetôség, hiszen akkor nem érjük el célunkat, hanem az előre nem látható eseményekre adható válaszok lehetősége. Az ÖNYP egyik legnagyobb gyengesége, hogy a 20%-os adókedvezmény összeadódik az egészség és önsegélyező pénztárakéval. Az utóbbiakkal összevetve egyértelmű vesztes. Például egy átlagos család egy kis odafigyeléssel lehívhatja a maximum 150.000,-Ft-ot, és nem kell hosszútávon befektetni. A nyereség rövidtávon realizálódik, 20-30-40, akár 100%-os éves hozamként. A nyugdíjbiztosítás adókedvezménye nem függ össze a pénztárakéval, így hosszú távon számíthat az előtakarékoskodó az adókedvezményére. A másik legnagyobb gyengesége, hogy nem lehet szerződőt váltani. Mi történik, ha a GYES ideje alatt is fizetni akarja a család? Ha KATA-s vállalkozó, vagy hallgató lesz, ahol nincs személyi jövedelemadó (SZJA) befizetés? Egyre több összevont, egyszerűsített adózási lehetőséget vezetnek be, ahol nincs SZJA, így nincs miből visszaigényelni adókedvezményt. Egy nyugdíjbiztosításnál bárki, akár egy rokon, egy barát, lehet a szerződő, akinek az adójából visszaigénylik a biztosított nyugdíjára a támogatást. Előfordulhat, hogy a nyugdíj előtt max adókedvezményt ki akar valaki használni? Tételezzük fel, hogy az unoka születésére, vagy a nevelésének költségei után nem igényli vissza a 150 ezer forintot, akkor is maximum ebben gondolkodhat. Ha van elegendő tőkéje, akkor a szerződőváltás lehetőségével többszörözhető a nyugdíjbiztosítás adókedvezménye (évente egy szerződőváltással, max befizetéssel, 260 ezer forint).

Nekem az a küldetésem, hogy minnél több támogatást tudjak visszaigényelni a családoknak. Ezzel a vízióval nem tudnám tiszta szívvel azt mondani a pénztárakra, hogy a legjobb nyugdíj előtakarékossági lehetőségek. A szakmaiságom és a lelkiismeretem is ellenkezik ezzel. Ha kérdése van, személyre szabott tanácsadást szeretne, kérem forduljon hozzám bizalommal. QFS Kapcsolat