Önkéntes nyugdíjpénztár versus Nyugdíjbiztosítás, azaz tények, érvek, ellenérvek (2. rész)

Az előző rész tartalmából: Az önkéntes nyugdíjpénztárak korábbi térnyerése megtörni látszik. A cégek által (adóoptimalizálás céllal) béren kívüli juttatásként (cafeteria) adott pénztárak terjedése gyors volt. A 2017-es cafeteria szabályok változásai viszont nem voltak kedvezőek. Magánszemélyként természetesen lehet tovább fizetni, de a cégek szépen lassan (vagy nagyon is hirtelen) kivezetik ezt az elemet. Az önkéntes nyugdíjpénztárak és a nyugdíjbiztosítások összehasonlítására érveket és ellenérveket vonultatok fel és vizsgálom, hogy kinek melyik éri meg.

 

Önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP):
Érvek:
  • adókedvezmény igényelhető, melynek mértéke a befizetés 20%-a, de maximum 150.000,-Ft
  • 10 év után kamatadó mentes
  • cafeteria elemként választható, igaz nem javasolt
  • pénztárak között átlépésre van lehetőség
  • relatív alacsony szintű költségek
  • alacsony havi díjjal elindítható
  • eseti befizetésre (csak nyugdíjcélú) van lehetőség
  • 10 év után 3 évenként a hozam kivehető
  • 21 év után a teljes összeg felvehető (2008 után a befizetés számít, nem a tagság kezdete)
  • díjfizetés szüneteltethető
  • választható portfóliók
  • nincs szükség a befektetés rendszeres felülvizsgálatára, tanácsadásra
  • örökölhető
Ellenérvek:
  • adókedvezmény összege más (egészség és önsegélyező) pénztárakkal összeadódik, maximuma 150.000,-Ft
  • az adókedvezmény nem igényelhető vissza más személy jövedelemadójából
  • cafeteria elemként választva nincs adókedvezmény, miközben olyan adóvonzata van, mint egy normál bérnek
  • az első 10 évben semmilyen körülmények között nem hozzáférhető
  • 10-től a 21. évig a tőke csak SZJA (15%) és EHO (22%) évenként csökkenő kötelezettségével hozzáférhető
  • teljes hozzáférhetőség nincs korhoz, nyugdíjjogosultsághoz kötve, így sok esetben nem tölti be eredeti célját
  • portfoliók kezelésének költségei nem átláthatóak
  • biztosításoknál magasabb az intézményi és a politikai kockázat

 

Nyugdíjbiztosítás (UL)
Érvek:
  • adókedvezmény igényelhető, melynek mértéke 20%, de maximum 130.000,-Ft
  • az adókedvezmény kihasználása nem adódik össze a pénztárakéval (max összesen 280.000,-Ft)
  • személyi jövedelemadó híján az adókedvezmény kihasználása szerződőváltással megoldható
  • szerződőváltással az adókedvezmény többszörözhető (2x, 3x 130.000,-Ft)
  • 10 év után kamatadó mentes
  • eseti befizetés 5 év után kamatadómentes
  • kombinált rendszeres díj lehetősége (nyugdíjcélú, szabadfelhasználású)
  • a rendszeres díjon felül eseti befizetésre van lehetőség, mely lehet nyugdíjcélú, illetve szabadfelhasználású
  • eseti díjak rendszeres befizetésével a költségek jelentősen csökkenthetőek
  • élethelyzethez igazítás, szüneteltetés, átkönyvelés
  • végszükség esetén visszavásárolható, viszont az adókedvezmény 20%-os büntetőkamattal növelten levonásra kerül (az első 15 évben veszteséges)
  • a kötéskori nyugdíjkorhatár (jelenleg 65 év) elérésével mindenképpen kifizetésre kerül
  • széles spektrumú, aktívan kezelt befektetési lehetőségek, részvény, kötvény, abszolut hozamú, stb alapok
  • adókedvezmény is befektetésre kerül költségmentesen, hasonlóan aktívan kezelt befektetésbe
  • intézményi kockázat minimalizálása
  • örökölhető
Ellenérvek:
  • nem választható cafeteria elemként
  • relatív magas költségek (mnb TKM maximum, eseti díjakkal csökkenthető)
  • nincs átlépési lehetőség a biztosítók között
  • az első 15 évben csak jelentôs veszteségekkel hozzáférhető a nyugdíjcélú rész
  • magasabb havi díjjal indítható el, mint a pénztárak
  • maximum 55 éves korig köthető, és minimum 10 év a futamidő (idősebbeknél egyszeri díjas megoldás)
  • tanácsadói kockázat (ezt tartom a legnagyobb veszélynek, de orvosolható)

 

“Felmerülhet a kérdés, miért nem foglalkoztam külön az önkéntes nyugdíjpénztárakkal. Mert nincs sok értelme. Egymagában, több szempontból is, alkalmatlannak tartom ezt a pénzügyi terméket.”– írtam. Lehet ez így erős kijelentés volt, mert a felsoroltakon kívül van még két pozitívuma, amit figyelembe kell venni. Az első, hogy ha valaki elindít egy ÖNYP-t, megteszi az első lépést, hogy megmeneküljön a nyugdíjnyomortól. Maga az attitűd is pozitív, és követendő. A másik, hogy van olyan korcsoport, akinek megéri az ÖNYP. Akinek nincs családja, nincs és nem is lesz lakáshitele, teljesen egészséges, biztos abban, hogy mindig alkalmazott lesz, és kevesebb, mint 20 éve van nyugdíjig, nekik mindenképp ajánlom. De ez egy igen szűk réteg.

 

A nyugdíjelőtakarékosság egy hosszútávú megtakarítási cél, így rendkívül fontos a szerződés rugalmassága. Nem a hozzáférhetôség, hiszen akkor nem érjük el célunkat, hanem az előre nem látható eseményekre adható válaszok lehetősége. Az ÖNYP egyik legnagyobb gyengesége, hogy a 20%-os adókedvezmény összeadódik az egészség és önsegélyező pénztárakéval. Az utóbbiakkal összevetve egyértelmű vesztes. Például egy átlagos család egy kis odafigyeléssel lehívhatja a maximum 150.000,-Ft-ot, és nem kell hosszútávon befektetni. A nyereség rövidtávon realizálódik, 20-30-40, akár 100%-os éves hozamként. A nyugdíjbiztosítás adókedvezménye nem függ össze a pénztárakéval, így hosszú távon számíthat az előtakarékoskodó az adókedvezményére. A másik legnagyobb gyengesége, hogy nem lehet szerződőt váltani. Mi történik, ha a GYES ideje alatt is fizetni akarja a család? Ha KATA-s vállalkozó, vagy hallgató lesz, ahol nincs személyi jövedelemadó (SZJA) befizetés? Egyre több összevont, egyszerűsített adózási lehetőséget vezetnek be, ahol nincs SZJA, így nincs miből visszaigényelni adókedvezményt. Egy nyugdíjbiztosításnál bárki, akár egy rokon, egy barát, lehet a szerződő, akinek az adójából visszaigénylik a biztosított nyugdíjára a támogatást. Előfordulhat, hogy a nyugdíj előtt max adókedvezményt ki akar valaki használni? Tételezzük fel, hogy az unoka születésére, vagy a nevelésének költségei után nem igényli vissza a 150 ezer forintot, akkor is maximum ebben gondolkodhat. Ha van elegendő tőkéje, akkor a szerződőváltás lehetőségével többszörözhető a nyugdíjbiztosítás adókedvezménye (évente egy szerződőváltással, max befizetéssel, 260 ezer forint).

 

Nekem az a küldetésem, hogy minnél több támogatást tudjak visszaigényelni a családoknak. Ezzel a vízióval nem tudnám tiszta szívvel azt mondani a pénztárakra, hogy a legjobb nyugdíj előtakarékossági lehetőségek. A szakmaiságom és a lelkiismeretem is ellenkezik ezzel. Ha kérdése van, személyre szabott tanácsadást szeretne, kérem forduljon hozzám bizalommal. QFS Kapcsolat