The last QFS Blog update- Milliós megoldások gyermekünk jövőjének bebiztosítására

Az elmúlt időszakban egyre több megkeresést kapok egyetemekről, főiskolákról, hogy tartsak “Pénzügyek a gyakorlatban” előadást hallgatóknak. Állításuk szerint a pénzügyi jártasság, és a gyakorlati ismeretek terén nagyon le vannak maradva a hallgatók, és erről nem szól a tananyag sem. Első körben azt gondoltam, hogy részvénypiaci, kötvénypiaci, makrogazdasági elemzéseket várnak tőlem, de hamar kiderült, hogy leginkább a mindennapokban használatos gyakorlati tudást, a hallgatók pénzügyi kultúrájának fejlesztését kérik tőlem.

Mit is jelent ez? Olyan alapvető ismereteket, amelyek segítségével a hallgató értelmezni tudja azokat az információkat, melyeket egy bankban, egy biztosítónál, vagy bármilyen pénzügyi intézménynél hall, és felelősségteljes döntést tud hozni. Hogyan lehet megnyitni egy lakossági folyószámlát? Milyen költségekre kell figyelni? Hogyan kell utalni? Mire kell odafigyelni csekkbefizetéskor? Mire kell odafigyelni egy hitelkártyánál? Ha külföldön tanulunk Erasmusszal, milyen biztosítást kössünk, milyen kockázatokra figyeljünk? Ha fel akarunk venni egy diákhitelt, mire figyeljünk, egyáltalán milyen különbségek vannak? Sorolhatnám, és első gondolatra mindez egyszerűnek tűnhet, pedig a fiatalok többségének semmilyen ismerete nincs ezekről. Korábban írtam a diákhitelekről (itt olvashatsz róla: Diákhitel), de mint kiderült, ez csak a jéghegy csúcsa, és az alapoknál kell elkezdeni.

A penzcentrum.hu cikke szerint a tanárok, a diákok, és a szülők szerint is ezek a tájékoztatások hiányoznak a tananyagból. Jelenleg a lexikális tudás erősítése az elsődleges feladata az egyetemeknek, pedig a gyakorlati ismeretekre nagyobb hangsúlyt kellene fektetni. Olyan érdekes összefüggésekre is kitér a cikk, hogy egyre többen akarnak külföldön tanulni, mert a jelenleg nincsenek Magyarországon a legnépszerűbb, és legjövedelmezőbb pozíciókra felkészítő szakok. A technológiai fejlődésnek köszönhetően “a mai kisiskolásoknak a kétharmada olyan területen fog dolgozni, ami ma még nem is létezik”.

(a cikket itt olvashatod el: Pénzcentrum.hu)

Viszont mindez felvet egy kérdést! Mennyibe fog kerülni a szülőknek a gyermekeik taníttatása 15-20 év múlva? Több írásomban foglalkoztam ezzel a kérdéssel. Például a diákhitelekről szólóban, ahol részleteztem példákkal, hogy mennyibe kerül ma Magyarországon a továbbtanulás, illetve a személyes tapasztalatomról szóló bejegyzésnél is, amikor egy apa rávilágított arra, hogy milyen hihetetlenül rendkívül fontos ez a téma

(itt olvashatod a történetet: Jövőalapozás).

Mi akkor a megoldás? A szerető gondoskodás és nevelés mellett pénzre van szükség, amit a gyermekünk továbbtanulására fordíthatunk. Pénz, pénz, pénz, de honnan? Mindig ez merül fel kérdésként, és erre három válaszom van.

• “Azt mond meg nekem, hogy kevés pénzből hogy csináljak sokat!”- válaszolta a kérdésemre egy ügyfelem, mikor megkérdeztem még miben segíthetek. Erre egyszerű volt a válaszom: “Már nekiálltunk, már azt csináljuk, csak megfelelő idő kell hozzá!”. A mi témánkra vetítve vegyünk egy példát! Megszületik a gyermekünk, és a havonta megkapott családi pótlékot (egy gyermek után 2016-ban 12.200,-Ft) félretesszük 20 éven keresztül, éves netto 5%-ot realizálva. Több mint 5.000.000,-Ft fog a rendelkezésünkre állni, amelyről rendszeresen le tudjuk venni a gyermekünk támogatásához szükséges aktuális összeget. Ha mindezt rendszeres pénzkivonással tesszük, akkor a maradék is hozamot hoz, ami ekkora összegnél elég jelentős lehet (az első évben a korábbi példa alapján 250.000,-Ft/év). Természetesen a tájékoztatás nem teljeskörű, de jól mutatja, hogy minimális befektetéssel mekkora tőkét tudunk megtakarítani.
• Körültekintőnek kell lenni, hogy milyen megtakarítási termékbe fektetünk. Sokszor rendkívül költséges termékekkel keresik fel az embereket különböző pénzintézetektől, aminek az eredménye az, hogy a nyereségünket elviszik a kiadások. Nem minden esetben a legolcsóbb a legjobb, de meg kell találni a személyre szabott, legmegfelelőbb lehetőséget.
• Az utolsó válaszom, hogy használjunk ki minden rendelkezésünkre álló adókedvezményt, állami támogatási lehetőséget, és azokkal gazdálkodjunk. A blogomban nagyon sokat foglalkoztam ezzel a témával (az egyik itt olvasható: Kedvezmények), de érdemes folyamatosan feleleveníteni. Ha kihasználjuk ezeket, akkor a család költségvetéséből nem fog hiányozni a gyermekünk jövőjére fordított összeg, és az napi kiadásainkat is fedezni tudjuk.

Bízom benne, hogy a segítségemmel sikerül a gyermekük jövőjét biztonságban tudni. Ha kérdés merülne fel, kérem, forduljanak hozzám bizalommal. QFS Kapcsolat