Ez a poszt több mint fél éves. A benne szereplő információk elavultak lehetnek!
Pár héttel ezelőtt volt egy blogbejegyzésem, ahol egy apa érdekes összefüggéseket mutatott be nekem, a gyermeke jövőjének alakulását illetően. Azt vezette le, hogy mi történik, ha nem tudja egy szülő finanszírozni gyermeke továbbtanulásának költségeit. Erre a blogbejegyzésre rengetegen reagáltak. Sok szülő még soha nem gondolt bele, hogy foglalkoznia kell ezekkel a logikus, életeket meghatározó kérdésekkel. Voltak olyanok, akiknek a gyermeke hamarosan megkezdi felsőfokú tanulmányait, és nincs esélye arra, hogy félretegyen gyermeke jövőjére. Felmerült a kérdés, hogy mit lehet ilyenkor tenni?
Ahogy azt a korábbi blogbejegyzésben is írtam, lehet például tanulmányokra, lakhatásra adókedvezményt igényelni, de az nem oldja meg a finanszírozási problémákat, így jött elő megoldásként a Diákhitel felvételének lehetősége. Találkoztam egy anyával, aki jelenleg is küzd a forintosítás után megnövekedett havi törlesztőjének fizetésével. Nehéz volt arról beszélnem, hogy a gyermeke még el sem kezdett dolgozni, de máris eladósodik. A havi törlesztők fizetésével kezdi pályafutását, ami módfelett megterhelő lehet minden életkezdési költség mellett. Ekkor fogalmazódott meg bennem, hogy tájékoztatom a blogom olvasóit a Diákhitel felvételéről, fajtáiról, és lehetőségeiről.
Első körben megnéztem milyen kiadásokkal kell számolnia egy hallgatónak, aki most kezdi felsőfokú tanulmányait. Erre segítségemre volt a diakhitel.hu
pénzügyi tájolója, ahol mindent figyelembe véve lehetett számolni.
Miket vettek figyelembe? A tandíjat, a szállást, az utazási költséget, a megélhetési költségeket, ruházkodást, kultúra, szórakozást, telefon, internet, egyéb költségeket, és a másik oldalon ezeknek a finanszírozására kereste a választ, ösztöndíjak, szülői segítség, diákhitel megoldásokat. Kiszámoltam pár lehetőséget, és megdöbbentő számok jöttek ki.
Az első esetben egy szombathelyi fiatalt vettem alapul, aki a Budapesti Corvinus Egyetem, Közgazdaságtudományi Kar, alapképzésen, emberi erőforrások szakra jár, költségtérítésesen, kollégiumban lakik, havonta kétszer hazajár, és csak tanul, sokat nem költ semmire, csak a szükségesekre. Egy félévre 723.750,- Ft-ra jöttek ki a kiadások. Ez éves szinten közel 1.500.000,-Ft, amit nagyon sok család nem engedhet meg magának.
A második esetben egy pécsi fiatalt vettem alapul, aki a Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, osztatlan képzésen általános orvosi szakra jár, költségtérítésesen, otthon lakik, nem költ külön ételre, nagyon közlekedésre sem. Egy félévre 1.210.000,-Ft-ra jöttek ki a kiadások. Ez éves szinten közel 2.500.000,-Ft, amit már egy jobb fizetésből is bajos fizetni.
Tény, ezek költségtérítéses finanszírozások, és ha az első esetben állami támogatott megoldással számolok, akkor nem 1.500.000,- Ft-ra, hanem 1.000.000,-Ft-ra jöttek volna ki az éves kiadások, de ez sok családon nem segít.
Amit még vizsgáltam, hogy folyamatosan csökkennek az államilag támogatott helyek, így biztosan, hosszútávon, nem számolhatunk ezzel a támogatási formával. „A Diákhitel, egy speciális, a felsőoktatásban résztvevő hallgatók számára igényelhető alacsony kamat mellett nyújtott kölcsön. Célja, hogy azon fiataloknak nyújtson pénzügyi lehetőséget, akik diplomát szeretnének szerezni, de a tanuláshoz szükséges források csupán részben, vagy egyáltalán nem állnak rendelkezésükre. A hitel igényléséhez nincs szükség igazolt jövedelemre, nem kell kezes, sem egyéb fedezet.” (diakhitel.hu)
Két Diákhitelt különböztetünk meg egymástól, a Diákhitel 1-et, és a Diákhitel 2-öt. Leginkább a felhasználhatóságot, és a beárazást tekintve van különbség a két konstrukció között. A Diákhitel 1-et szabadon fel lehet használni, és pont emiatt magasabb kamattal is kell számolni, ami jelenleg (az alacsony jegybanki alapkamat miatt) 4,9%, de ez változó kamatozású, így más piaci környezetben emelkedhet. A Diákhitel 2 csak költségtérítéses képzés finanszírozására lehet felhasználni, közvetlenül az oktatási intézménynek történik az utalás, viszont a kötött felhasználhatóság miatt államilag támogatott kamattal számolhatunk, ami jelenleg 2%.
A diákhitel igénylése a legegyszerűbb módon az elektronikus tanulmányi rendszereken keresztül történhet (NEPTUN/ETR).
Egy kis összefoglaló kisfilm: https://www.youtube.com/watch?v=Z4R1n-Nb89k
Miután túlvagyunk az igénylésen, elvégeztük a főiskolát, egyetemet esedékessé válik a hitel visszafizetése. A konstrukció megengedi, hogy rendkívül alacsony havi törlesztőt fizessünk, de nem éri meg. A kamat, amit felszámolnak a hitelre, bármennyire kedvező is, minden évben tőkésedik, és növeli a tőketartozást, nem csak a türelmi idő alatt (hallgatói jogviszony meglétének időszaka), hanem a törlesztés idején is. A legtöbb esetben a befizetett minimum havi törlesztő nem fedezi a teljes tőkére számolt kamatot sem, nemhogy csökkentené a tőkét. Ha van lehetőségünk törlesszünk elő, többet fizessünk, mint a minimum.
Véleményem szerint a legjobb megoldás, ha szülőként felkészülünk erre az időszakra, hiszen havi 10-15.000,-Ft-ból, amit 12-18 évig rakunk félre, meg tudjuk alapozni gyermekünk jövőjét. Vannak állami támogatások, adókedvezmények, amiket kihasználva plusz tízezrekkel, százezrekkel lehet több a gyermekünk számláján. De ha mindenképpen hitelhez kell nyúlni, akkor legalább a jóval kedvezőbb Diákhitel 2 konstrukcióban gondolkodjunk, mert azt ténylegesen képzés finanszírozásra használja gyermekünk, és nagyon kedvező kamatozású hitelről van szó.
Ha bármilyen kérdése van a diákhitelekkel, vagy gyermektámogatási programokkal, adókedvezményekkel kapcsolatban, kérem keresse fel tanácsadóját, vagy keressen engem bizalommal. QFS Kapcsolat