A munkaerőhiány következtében a bérek jelentősen növekedtek, aminek az adóterheiből az állam is kéri a részét. Ez lett a veszte a gyűjtőfogalomként cafeteria-nak hívott adómentes, béren kívüli és egyes meghatározott juttatásoknak. Az adómentes keret szinte eltűnt, a kedvezményes is erősen korlátozott, a többi viszont jövedelemként adózik. A kérdés, hogy innentől mi értelme a cafeteriának, és mi lesz az intézkedés következménye, legyen szó munkáltatóról, vagy munkavállalóról. Interjú következik a 2019-es szabályozásról, és annak hatásairól.

Az elmúlt években a cafeteria-rendszer (a felépítéséről részletesen) jelentős átalakításokon ment keresztül. A szigorítások mellett olyan kedvezményes új elemeket vezettek be, ami az akkori aktuális gazdaságpolitikai célokkal összhangban volt. A távlati, például a nyugdíjcélú megtakarításokat megadóztatták, de helyette például adómentessé tették a lakáshitelek támogatását, ami sok család terheit csökkentette (2018-as cafeteria).

A jelenlegi piaci környezetben elég erősnek érzi a kormányzat a cégeket, és jó érdekérvényesítőnek az alkalmazottakat, hogy ilyen formán elengedje a kezüket.

Hiszen két opció van: növekednek a bérjellegű kiadások, vagy a jövedelemek csökkenek.

Igaz ez a gyakorlatban kicsit árnyaltabb képet fest:

– Ha elég erős a cég és fél a munkaerő elvándorlástól, akkor megtarthatja a jelenlegi cafeteria-rendszert, viszont a tavalyi ugyanakkora ráfordítással az alkalmazottaknak kevesebb bevételük lesz.

– Ha nagyon félti a munkavállalóit, akkor nettóban adja oda azt a keretet, ami tavaly is járt, viszont így emelkedik a kiadása. Maximum abban bízhat, hogy az alkalmazottak a kisebb adókulcsos elemeket választják, de a plusz adminisztrációs teher megmarad.

– Ha mindenképpen meg akarja tartani a munkavállalóit, mert a jelenlegi munkaerőpiacon nem találna új, alkalmas embereket, akkor megszabadul az adminisztrációs tehertől, megemeli a jövedelmeket és így nem csökken az alkalmazott bevétele.

– Ha a cég nem elég tőkeerős, akkor a megnövekedett terheket nem bírja el. Ha az alkalmazottakra nagy a kereslet, akkor azok elszívároghatnak és csőd lehet a vége. Természetesen lojalitásból maradhatnak a munkavállalók, de ahhoz pénzben nem mérhető kompenzációt kell nyújtania a munkaadónak (például: emberközpontú munkahelyi környezet, home office, vagy a szakmai fejlődés biztosítása).

– Ha a cég tőkeerős, de az alkalmazottakra nincs akkora kereslet, akkor egyszerűen megszüntetik a cafeteriát, és a felelősséget áthárítják a jogalkotókra. Nyilvánvalóan nem csak a munkaerő kereslet határozza meg a munkáltatók döntését, de ez egy jelentős tényező.

Sokan félnek a felmondástól, pedig van arra lehetőség, hogy körültekintően, biztonságosan váltsanak állást. A cégek is kialakíthatják úgy a környezetet, meghatározhatják úgy a feltételeket, hogy a jövedelem csökkenése ellenére is vonzó legyen az állás, amit kínálnak. Ezekről bővebben ITT olvashat.

A cafeteria változásokról, az elmúlt évekhez hasonlóan, Villányi Ajándékkal beszélgettem, aki mérlegképes könyvelő, adótanácsadó, társadalombiztosítási szakelőadó, és okleveles adószakértő.

Mi változott 2018-hoz képest?

Röviden összefoglalva, majdnem minden. A cafeteria-rendszernek az volt a lényege, hogy csökkentette a munkabér adóterhét, cserébe meghatározott elemekre lehetett felhasználni a jövedelmen felül kapott keretet. Az adómentes óvoda és bölcsöde térítésen, és a kedvezményes összesen 34.5%-os (19,5% szocho, 15% SZJA) adózású SZÉP-kártyán kívül minden jövedelmként fog adózni. Így 

értelmetlenné vált a rendszer fenntartása és a tapasztalatok azt mutatják, hogy sokan meg is szüntetik azt.

Az adómentes és a kedvezményes adókulcsos béren kívüli juttatás kihasználásának milyen feltételei vannak?

Ha a cég megtartja a cafeteriát, akkor az óvoda és bölcsödei számlákat téríteni fogják, méghozzá az adómentes keretből. Itt annyi változás történt, hogy már nem csak a cégre kiállított számlákat lehet elfogadni, hanem a magánszemély nevére szólokat is. A SZÉP-kártyának három alszámlája van, amihez limeteket rendeltek. A vendéglátás 150 ezer forintig, a szálláshely 225 ezer forintig, a szabadidő 75 ezer forintig, de mindhárom maximum 450 ezer forintig adható kedvezményes adózással. A keret feletti összegekre a jövedelemnél kedvezményesebb 40,71% (a juttatás mértékének 1,18 szorosa után 19,5% szocho és 15% SZJA) az adó.

Mi maradt ezeken kívül, amit választani lehet? Tartozik valami még a 40,71%-os kevésbé kedvezményes adózásba?

A munkahelyi étkeztetés, az Erzsébet-utalvány, a helyi bérlet, az iskolakezdési támogatás, a készpénz kifizetés, a sportrendezvény és kultúrális belépő, a mobilitás célú lakhatási támogatás, a lakáscélú támogatás, a kockázati biztosítás és a diákhitel törlesztés támogatása is jövedelemként adózik. Az önkéntes nyugdíjpénztáraknál és az egészség és önsegélyező pénztáraknál célzott szolgáltatásra, és ajándékutalványra a minimálbér 10%-ig kedvezményesebb 40,71% az adózás, de a pénztáraknál más szolgáltatás és a nagyobb összegre szóló utalványok ugyanúgy jövedelemként adóznak.

Mit jelent az, hogy jövedelemként kell adózni?

Jelenleg összesen négy adózás van a cafeteriában. Tételezzük fel, hogy van 200 ezer forint bruttó keretünk. Ha adómentes elemet választunk, ami kizárólag az óvodai, bölcsödei térítés, akkor megkapjuk a 200 ezer forintot. Ha SZÉP-kártyát választunk, akkor a kereten belül 131 ezer forintot tudunk felhasználni étteremben, hotelben, vagy szabadidős tevékenységben. A kereten kívül, ajándék utalvány választásnál, illetve egyes célzott pénztári szolgáltatásnál már csak 118.580,- Ft-ot. Minden másnál a bruttó 200 ezer forint után 133 ezer forintot kapunk, viszont 43 ezer forint plusz adózási kötelezettsége van a munkáltatónak is. Lényegében, ha jövedelemként adózik a juttatás, akkor 55%-os adóterhe van.

Ha egy munkáltató összesen 200 ezer forint juttatást akar adni a munkavállalónak, akkor a bruttó keretet kell csökkentenie, hogy beleférjen az ő adófizetése is. Ha csak olyan elemeket rak bele, amik jövedelemként adóznak és összesen 200 ezer forintja van rá, akkor mennyit kap kézbe a munkavállaló? Az embereket leginkább az érdekli, hogy mennyit költhet el.

Ha például a diákhitel és a lakáshitel támogatása marad meg az elemek közül, akkor 108.650,-Ft-ot használhat fel. Ebben az esetben 164.609,-Ft lesz a bruttó keret, ami után a cég befizet 35.391,-Ft adót.

Ezeket az adótörvényeket már elfogadta az Országgyűlés, és megjelent a Magyar Közlönyben. Várható változtatás január elsejéig?

Két tétel még változhat, igaz ezek az elemek eddig sem voltak túl népszerűek. Bizottság előtt van javaslaton, hogy enyhítsék a sportbelépőknél és kultúrális belépőknél az elfogadott szabályozást. A javaslat szerint évente a minimálbér összegéig adómentes lesz ez a két elem. Ami változás, hogy nem lesz adómentes az említett juttatásokra szóló utalvány. A végeredményt december közepén fogjuk megtudni. Amiről még nem hallottunk az a pénztári célzott szolgáltatások, amik kidolgozás alatt vannak, de a magas adókulcs miatt nagy valószínűséggel nem sokan fogják kihasználni ezt a lehetőséget.

Köszönöm Villányi Ajándéknak, hogy rendelkezésemre állt idén is! A jelenlegi szabályozás szinte megsemmisíti a cafeteria-rendszert. A kérdés már csak az, hogy kinek mennyire sérülnek az érdekei. Legyenek körültekintőek, mert éves szinten több százezer forint múlhat rajta.

Ha bármilyen kérdése van, kérem forduljon hozzám bizalommal! QFS Kapcsolat