Az otthonteremtési támogatások családbaráttá válása: CSOK bővítés, lakástakarékpénztári átalakulás

Lakástakarékpénztári akció- kritikus reakció

2018-10-12

Egy miniesernyős Őrangyal nagyító alatt, avagy az egészségbiztosítás ára, vagy a szolgáltatása kisebb

2018-11-07

Az otthonteremtési támogatások családbaráttá válása: CSOK bővítés, lakástakarékpénztári átalakulás

Ez a poszt több mint fél éves. A benne szereplő információk elavultak lehetnek!

Rövid időn belül egy teljes átalakuláson esik át az otthonteremtési támogatások elosztásának eddig megszokott rendszere. A lakástakarékpénztárakat (LTP) két nap alatt elkaszálták és a felszabadult forrásokat átcsoportosítják. Bővítik a Családok Otthonteremtési Kedvezményéhez (CSOK) kapcsolódó 3%-os hitelre jogosultak körét, és növelik a maximális összeg nagyságát. Mi az üzenete ennek az intézkedésnek? Mi lehet a hátterében? Mi várható a jövőben? A Fundamenta, mint az intézkedés legnagyobb vesztese, tud alkalmazkodni? Egy új, akár az egyedülállók számára is elérhető konstrukcióval, és a csábító 2,9% kamatozású hitellel életben tud maradni? Tények és vélemények következnek.

Mi történt 2018 októberében:

– Október elsejével az Aegon Lakástakarékpénztár Zrt. felfüggesztette értékesítési tevékenységét.

– Október 15-én előterjesztettek egy törvényjavaslatot, hogy szüntessék meg az új LTP szerződések állami támogatását.

– Október 16-án, hihetetlen sebességgel, el is fogadták és törvénybe is iktatták ezt a javaslatot, hogy megelőzzék a pénzintézetek kampányait, a tömeges szerződéskötéseket.

– Október 17-től nem lehet új LTP szerződésekre állami támogatást igényelni, ezzel gyakorlatilag megszünt minden LTP termék értékesítése.

– Október 25-én bejelentik, hogy az állam a jövő évtől módosítja a CSOK-ot. A minimum három gyermekes családoknak új ingatlan vásárlására, vagy építésére – a 10 millió forint vissza nem térítendő támogatás mellett – korábban is elérhető volt egy 10 millió forintos, kedvezményes, 3%-os hitel. Ezt a hitelt megkaphatnák a kétgyermekes családok is, és a három, vagy több gyermekeseknek a felső határt 15 millió forintra emelnék.

– Október 26-án a Fundamenta kiadott egy közleményt, miszerint az MNB engedélyezte a korábbiakhoz felépítésében hasonló, de álami támogatás nélkül is piacképes, első új módozatok értékesítését. Internetes portálok és lapértesülések szerint az új termékek kondíciói megtakarítási téren jelentősen kedvezőtlenebbek, de hitelkihelyezésben a legjobb lehet a piacon.

„A világ legnagyobb üzlete.”

Korábban egy lakástakarékpénztár megalapítása az egyik legjobb üzlet volt. A megtakarítás hozamát az állam fizette meg, a hosszú távú nyereséget, pedig a hozzá kapcsolható hitelek biztosították (lsd: lakástakarék körkép). Az elmúlt pár évben az új pénztáraknak (leginkább az Aegon-nak) kedvezőtlenül alakult a gazdasági környezet. A régiek (Fundamenta, OTP) kihasználták az alacsony kamatkörnyezetet, és a garantáltan magas hozamot biztosító állami támogatásnak köszönhetően, jelentős növekedést produkáltak. A hitelezés felfutását is leginkább a Fundamenta tudta kihasználni. A hitelezésből kimaradó és a piaci részesedésben is egyre hátrébb szoruló Aegon végül elhagyta a később elsüllyedt hajót. Az állami támogatás rohamléptékű megvonása után a további három szereplőnek is újra kell gondolnia tevékenységét. Az Erste és az OTP csoport szinten profitálhat a jövőre megjelenő CSOK hitelek kibővítéséből, de a Fundamenta különleges helyzetbe került. Elsőként kell lépnie, mert nincs más terméke. Eddig sem foglalkoztak a CSOK-kal, viszont az ezen kívüli hitelezés az egyik fő erőségükké vált. Egyértelműen erre probálnak építeni és egy megtakarítással egybekötött hitelfelvételi konstrukciót bevezetni. A megtakarítási részre továbbra sem fog magas hozamot adni, hogy biztosítani tudja a legolcsóbb hitelt. Az internetes hírportálok értesülései szerint lesz 6, és 9 éves konstrukció, amire összesen 5% saját erőből kifizetett kamattámogatással lehet számolni. Így az EBKM (a kamattámogatás, a betéti kamat és a költségek figyelembe vételével számított éves betéti mutató) a legjobb esetben is csak 0,7%. Állami támogatás nélkül ezt a terméket, mint megtakarítást, nem lesz értelme kihasználni. Viszont előreláthatólag a hitelkamat rendkívül kedvező 2,9% (THM: 3,36%), ami jelenleg a fix kamatperiódusú piaci hitelek közül egyértelműen a legjobb ajánlat. Ezt az olcsó hitelt a futamidő végén kaphatnák meg a lakáselőtakarékoskodók, ami a jelenlegi kamatemelési várakozásokat figyelembe véve, még vonzóbb lehetőségé válhat. Viszont, ha emelkedik a jegybanki alapkamat, akkor emelkednek a betéti kamatok is, így a megtakarításra kapott minimális hozam még fájdalmasabb lesz. Kérdés, hogy ki tud ennyire előre tervezni, leginkább egy hitellel. Ami sehol nem jelent meg, de a Fundamentának kár lenne kihagynia, azok az áthidaló kölcsönök, amik valószínűleg már piaci alapon lesznek beárazva. Összeségében, a teljes futamidőt vizsgálva már nem biztos, hogy annyira kedvező ez a termék. De mindez csak feltételezés.

Az Erste és az OTP valószínűleg kivárja a Fundamenta termékbevezetését, és az eredményeket megvizsgálva fog újabb termékekkel elindulni.

„Nézze uram, amit megeszik az ember az a sajátja, az az övé. Ebben a bizonytalan világba ki tudja mi történik holnap. Amit megeszek az az enyém. Az itt van, azt el nem veszi senki tőlem.” (saját fordításban: Amit megveszek, az már az enyém. Ha nincs rá pénzem, akkor is. Maximum hitelből. Ki tudja, hogy megint mit változtatnak meg.)

A lakástakarékpénztárak működésének volt egy pozitív hatása. Az állami támogatás miatt vonzó volt, és

hosszútávú rendszeres megtakarításra ösztönözte a lakáselőtakarékoskodókat.

Maga az öngondoskodási attitűd kialakulása is jó hatással van az egyénre és a társadalom egészére. Ha kiszámíthatatlanul, egyik napról a másikra visznek végig hasonló módosításokat, az bizalmatlanságot szül, és visszavetheti az öngondoskodási kedvet. Helyette marad a hitelfelvétel és a kiszolgáltatottság. Az állami támogatás átcsatornázásával a hitelfelvételt akarják támogatni, nem a hosszú távú megtakarítást. Tény, hogy a családok támogatása hosszú távon jót tesz a gazdaságnak, de ehhez elég lett volna átalakítani a LTP szerződéseket, és mindkét cél teljesülhetett volna. Igaz egy LTP megtakarítás 4-10 év múlva lesz hatással az ingatlanpiacra, és nem a következő pár évben. Ezzel az intézkedéssel a lejáró LTP szerződések is, és a CSOK hitelek is pörgetik a keresletet, amivel fenntartják az ingatlanpiaci túlfűtöttséget és a jó gazdasági mutatókat. A kérdés ez meddig tartható.

Még két ingatlanpiaccal kapcsolatos hír maradt:

1. A korábbi feltételezésnek, hogy a Nemzeti Otthonteremtési Közösséget (szélesebb körben lakáslottónak hívott NOK, bővebben: ITT) szeretnék helyzetbe hozni még nincsenek jelei. Igaz konkurencia híján, mindent rábízhatnak a „piaci versenyre”.

2. A magánszemélyek által építkezésnél kihasználható ÁFA visszatérítés lejárati idejét nem hosszabították meg. Ezzel szemben a vállalkozások által épített lakások 5%-os ÁFA-ja 2019 után is alkalmazható, ha év végéig elérik a szerkezetkész állapotot.

Izgalmas hónap volt 2018 októbere és várjuk a további fejleményeket, hogy gyors reagálással továbbra is alkalmazkodni tudjunk az aktuális helyzethez. QFS Kapcsolat