Ez a poszt több mint fél éves. A benne szereplő információk elavultak lehetnek!
Az elmúlt hetekben újra felreppent a hír, hogy az állam megváltoztatná az újonnan kötött lakástakarékpénztári szerződésekre adható állami támogatás mértékét. A jelenlegi 30%-os szintet 20%-ra csökkentenék, viszont az évente 72 ezer forintos maximum limitet 100 ezer forintra növelnék. A híradások “piaci híresztelésekre” hivatkoznak, ami talán nem megbizható forrás, de ahhoz elegendő, hogy a lakossági “ingatlanbefektetők” és az otthonra vágyó családok lépésre szánják el magukat. Viszont a keresés megkezdésénél egyértelművé válik, hogy az október elsejétől három szereplősre zsugorodott lakástakarékpénztári piacon pénzügyi szakértőnek kell lenni, hogy a különböző akciók és feltételek tengerében döntés születhessen. Az akciókra adott reakció következik.
A híreszteléseknek bármilyen meglepő van alapja. A Nemzeti Otthonteremtési Közösség (NOK) létrehozásának a fő érve az volt, hogy a lakástakarékpénztárakban (LTP) felhalmozott tőke, az elszabadult ingatlanárak miatt, nem elegendő egy ingatlanvásárláshoz. Az állítólagos új szabályozás alapján a maximum éves 100 ezer forintos állami támogatáshoz 500 ezer forint befizetés szükséges, így egy 10 éves konstrukciónál az eddigi kb. 3,1 millió forint helyett 6 millióra, tehát a duplájára emelkedne egy LTP megtakarítási összege. Emellett helyzetbe hozhatnák a NOK-ot, ahol megmaradna a 30%-os állami támogatás, igaz a konstrukció többi feltétele is, ami nem túl kecsegtető (NOK-ról bővebben). A környező országok közül Magyarországon jár a legmagasabb támogatás a befizetett összegek arányában és még a hazai pénzügyi termékek közül is kimagasló a mértéke. A magyarországi 30%-hez képest Ausztriában 1,5%, Szlovákiában 8,5%, Németországban 8,8%, Csehországban 10%, és Romániában 25%. Itthon az egészség és önsegélyező pénztárra, az önkéntes nyugdíjpénztárra, a nyugdíjelőtakarékossági számlára, illetve a nyugdíjbiztosításra is 20%. Ennek a tükrében a várható intézkedés felfogható korrekcióként is. Ez a módosítás mindenképp pálfordulás lenne az állam támogatási politikájában. Korábban az alacsony jegybanki alapkamattal egybefüggő olcsó hitelek, az adómentesen cafeteria elemként kihasználható lakáshitel törlesztés, az újépítésű ingatlanokra vonatkozó ÁFA visszaigénylés és a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) maximum 10 millió forintos vissza nem térítendő támogatásának 2015-ös bevezetése még az ingatlanpiac felpörgetését eredményezte. Ezzel szemben idén ez a cafeteria elem 2019-től jövedelemként adózik, ezzel értelmetlenné is válik, és az ÁFA visszaigénylés határideje is hamarosan lejár.
Összegezve: tendenciákat lehet elemezni, de minden híresztelés egyszerű spekuláció. Ennek ellenére az LTP kötésnél érdemes ezt a bizonytalansági tényezőt is figyelembe venni, és akár egy 10 éves szerződéssel bebiztosítani jogosultságukat a 30%-os állami támogatásra.
Korábban egy 10 éves LTP szerződés rossz üzletnek számított. A 4-5%-os EBKM (az állami támogatás, a betéti kamat és a költségek figyelembe vételével számított éves betéti mutató) kevesebb volt sok alternatív befektetés éves hozamánál. Ez időközben megváltozott, és tény, a 4 éves konstrukció 10-11%-os (EBKM) hozama sokkal kecsegtetőbb, de a 4-5% sem elhanyagolható.
Ingatlancélra egy 10 éves LTP szerződésből 4 év után rugalmasan ki lehet venni a megtakarítást, állami támogatással együtt.
Ennek megfelelően mindenkinek érdemes lenne 10 éves szerződést kötnie, ha nem lenne a számlanyitási díj többszöröse a 4 évesnek. Normál esetben a számlanyitási díj egy 4 évesnél 28-32 ezer forint között van, míg a 10 évesnél 75 ezer forint körül mozog. Ezt a jelentős költséget lehet csökkenteni különböző akciókkal, amihez különböző kötelezettségek társulnak.
Például a
Fundamenta ritkán enged a számlanyitási díjból, hiszen egy jelentős értékesítői hálozatot kell fenntartania. Most mégis meghírdette
Kamatbónusz akcióját, ami
a megtakarítás első évére vonatkozóan 9%. Nagyon jól hangzik, de valójában
kevesebb, mint 12 ezer forintot jelent egy 20 ezer forintos havi díjú terméknél, amit csak
a futamidő végén írnak jóvá (
Fundamenta akció hirdetmény).
Ezzel szemben az
OTP Lakástakaréknál egy rendkívül összetett kedvezmény rendszer van. Aszerint kell külön választani az akciókat, hogy
a szerződést hűség nyilatkozattal berögzítik, vagy marad rugalmasan hozzáférhető. Az elengedés mértéke az első esetben a legnagyobb. Egy 10 éves, 20 ezer forintos havi díjú LTP szerződést lehet kötni
75%-os kedvezménnyel (18.750,-Ft),
egy havi díj kedvezménnyel (20 ezer forint) és egyéb
OTP-s árukapcsolással akár
ingyenesen is. A második esetben
50%-os kedvezménnyel (37.500,-Ft) le lehet csökkenteni közel annyira a számlanyitási díjat, mint amennyi lenne egy normál 4 évesnél. Az OTP Lakástakaréknál minden kedvezményhez kell kérni sms szolgáltatást, aminek a díja a teljes futamidőre 1.017,-Ft (
OTP LTP akció hirdetmény ,
kupon akció).
Az
Erste Lakástakaréknak is van
egy havi díj kedvezmény (20 ezer forint), sőt, ha
több szerződést köt az ügyfél, akkor
a havi díj feléért (10 ezer forint) is elérhető egy 10 éves konstrukció. A gond csak az, hogy
itt is vállalni kell, hogy 10 éven keresztül fizetve lesz a megtakarítás (
Erste Ltp akció hirdetmény).
Minden esetben érdemes egy független tanácsadóval konzultálni és mérlegelni a lehetőségeket és a kötöttségeket.
Érthető, hogy egy 10 éves szerződéssel ki akarják használni a maximum állami támogatást és az is, hogy nem akarnak a takarékoskodók egy éves állami támogatást kifizetni számlanyitási díjra.
Lehet a következő években
nem változik a szabályozás és
akkor a 4 éves szerződés magasabb éves hozama indokolja a szerződés korábbi felhasználását, amire
a legtöbb esetben csak a teljes számlanyitási díj befizetésével van lehetőség. Az is lehet, hogy egy személyre szabott elemzésnél kiderül, hogy egyelőre nem az LTP szerződés megkötése a legjobb döntés (
első,
második példa).
Döntsön felelősségteljesen! Ha bármilyen kérdése van, kérem forduljon hozzám bizalommal!
QFS Kapcsolat