Cafeteria: fizetés vagy ráfizetés? 2017-es évértékelés!

A múlt héten egy budapesti kétgyermekes családnál jártam, akik segítséget kértek tőlem. Optimalizálnom kellett a biztosításaikat, megvizsgálni a befektetéseiket, és csökkenteni a hitelük havi törlesztőjét. Izgalmas és érdekes feladat, mert a 34 éves László egy kereskedelmi banknál dolgozó hitelspecialista, aki biztosításokkal is foglalkozik. Kedvesét, a kereskedelemben tevékenykedő 36 éves Anitát, kevésbé érdekelte a mi szakmai eszmecserénk. Ő csak az eredményre fókuszált, hogy több maradjon a házi kasszában, és a családja a lehető legjobb védelemben részesüljön. A hitelkiváltás nem jöhetett szóba, mert egy rendkívül kedvezményes belső dolgozói hitelük van, így inkább a támogatások irányába tereltem a beszélgetést. Első körben a lakástakarékpénztárak állami támogatásáról, majd az elindításához, és a rendszeres befizetésekhez szükséges tőkének megszerzéséről volt szó. Ezt az összeget a lakáshitel havi törlesztője után igényelhető adókedvezményből teremtjük elő, így az adókedvezmény után még állami támogatást is igénylünk.

 

A jövedelemnél felmerült témaként a béren kívüli juttatás (cafeteria) is, amivel kapcsolatban szintén kikérték a véleményemet. Hamarosan nyilatkozni kell, hogy mire költik el a keretüket, viszont a sok változás miatt tanácstalanok.
Sok kérdés volt megválaszolatlan. Miért előnyösek ezek a juttatások? Mikor járnak ők igazán jól? Miért érdeke a cégüknek megosztani a jövedelmüket? Miért korlátozzák a cégek a kapható elemeket? Ezek a kérdések megválaszolásához segítségül hívtam Villányi Ajándékot, aki mérlegképes könyvelő, adótanácsadó, társadalombiztosítási szakelőadó, és okleveles adószakértő.

 

Ajándék az egykori Általános Vállalkozási Főiskolán, közgazdasági szakon végzett, ahol szenvedélye lett a számvitel. Fokozatosan elvégzett minden iskolát, ami ezzel kapcsolatos. Eközben egy export-import cégnél szerzett tapasztalatot, majd 2005-ben már vállalkozóként egy multinacionális vállalatnak készítette a könyvelését. Idővel egyre több ügyfele lett, és felépítette a három saját cégből álló könyvelőirodáját. Jelenleg több alkalmazott is a keze alá dolgozik, és közel száz cégnek könyvelnek. Fontos számára, hogy a végfázist minden cégnél Ő ellenőrizze, ezért nem terjeszkedik tovább, ennyit tud kézben tartani. A könyvelés mellett kikapcsolódásként van egy hajmodell ügynöksége is. Monoron él párjával boldog párkapcsolatban, és a cégvezetés mellett anya is, négy gyermekük van.

 

“A cafeteria, a munkáltató által adható adómentes, béren kívüli, és az egyes meghatározott juttatások összesége a dolgozó részére.”– kezdte a beszélgetésünket Ajándék. “Ebben az évben sok cég felülvizsgálja, hogy megéri-e fenntartani egy költséges, sok adminisztrációval járó juttatási rendszert, mert az ideihez képest nagyon sokat rontottak a jövő évi cafeteria elemek adózásán.” Nekem, vállalkozóként, még nem került a látókörömbe a cafeteria, ezért megkértem, hogy kezdjük az elején!

 

Mit is jelent pontosan, hogy cafeteria?
“A mindennapokban egy munkavállaló annyit tapasztal, hogy a jövedelmét megadóztatják. Van egy brutto bére, tételezzük fel a példa kedvéért, hogy 200.000,-Ft, amiből megkap nettóban 133.000,-Ft-ot. Azt már kevesen tudják, hogy a munkáltatónak ezen felül van még 57.000,-Ft befizetési kötelezettsége az államkasszába, tehát a valódi bruttó összesen 257.000,-Ft. Ez annyit jelent, hogy a munkáltató által kifizetett jövedelem közel fele az államé. Ez óriási összeg, ezért a munkavállalónak, és a foglalkoztatójának is érdeke, hogy ezen a terhen csökkentsenek. A cafeteria egy legális lehetőség, hogy adómentesen, vagy kedvezőbb adózással juthassunk hozzá a jövedelem egy részéhez.”

 

Eddig rendkívül ígéretesnek hangzik, hiszen ha több pénz marad a gazdaságban, akkor a beruházások, és a fogyasztás is növekszik. De mekkora összegekről beszélünk? Miért nem alkalmazza minden cég? Milyen hátulütői vannak?
“Korábban megbeszéltük, hogy a “valódi” brutto 257.000,-Ft-os jövedelem után 124.000,-Ft elvonásra kerül. Ha adómentes elemeket választunk, ilyen a lakáshitel támogatás, a mobilitás célú lakhatási támogatás, a kockázati biztosítások (élet, egészség, baleset), az óvoda, bölcsőde költségtérítése, a kultúrális belépő, és a sportrendezvényre szóló belépő, akkor az össz 257.000,-Ft-ot fel lehet használni, természetesen a feltételeknek megfelelően (lsd: útmutató és feltételek).”

 

Miért nem adnak a munkáltatók csak adómentes juttatásokat?
“Mert sokszor nem kéri a dolgozó. Nagyon szűrt a felhasználási terület, ami miatt nem érdekli a munkavállalót. Ez effektíve nem megfogható pénz. Ha azt mondja a munkáltató, hogy ezt a hatot választhatod 256 ezerért, vagy megkapsz kézbe 132 ezret, akkor a 132 ezret fogja választani, mert az egy kézzel fogható dolog.”

 

Tény, nem mindenkinek van lakáshitele, vagy nem mindenki akar biztosítási védelemre sokat költeni, így elveszítheti a jelentőségét az adómentesség. De vannak kedvező adókulccsal is (béren kívüli) juttatások.
“Igen, ebben az esetben 34,22% az adó, ami 257.000,-Ft-os “valódi” bruttónál 169.055,-Ft nettó bevételt jelent. Tehát ebben az esetben 36.055,-Ft-tal többet tud elkölteni a munkavállaló. Viszont sajnos ezeknek az elemeknek a körét erőteljesen megnyírbálták, és a magas adókulccsal rendelkező (egyes meghatározott) juttatások közé száműzték. Az “egyes meghatározott” juttatásoknak semmi értelme, hiszen közel annyi az elvonás (49,56%), mint a normál jövedelemnél. Például tavaly 90%-ban az Erzsébet-utalványt választották, aminek most megemelkedett az adókulcsa, ezért szinte minden munkáltató ki is szedte a választható elemek közül. Látni kell, hogy mindez sok adminisztrációval jár, és ezért költséges. Az utalványt például havonta át kell vetetni. A lakáshitel támogatás az, ami a legtöbb dokumentációval jár. Ha az év elején meghatározza a munkavállaló, hogy ki akarja használni, a munkáltatónak a bankkal fel kell venni a kapcsolatot. A munkáltató felelőssége, hogy leellenőrizze, a munkavállaló jogosult-e a támogatásra. Meg kell felelni a feltételeknek, például a szobaszámok tekintetében. Mindezt le kell papírozni, majd le kell szerződni a bankkal. Egy elkülönített számlát nyitnak, ami után év végén még mindig vannak adminisztrációs munkák. A banknak, a munkáltatónak, és a munkavállalónak végig együtt kell működnie, ezért sokszor hónapokig eltart az igénylés. Ezt nagyon sok munkáltató nem vállalja fel. A munkáltatóknak fogalmuk sincs mit kell csinálni. Bemennek a bankba, kapnak egy félinformációt, ami már alapból bonyolult ügymenetet vetít előre, és már nem is akarják adni ezt az elemet.”

 

Ez elég bonyolultnak hangzik, pedig a lakáshitel támogatás tűnik a legkiemelkedőbb lehetőségnek. Sok családnak van hitele, és ha cafeteria-ból fizethetik a havi törlesztésnek egy részét, vagy egészét, akkor az valódi pénzben mérhető juttatás. A munkáltatók viszont nem motiváltak, hogy ezt az elemet megadják, ha jól értem.
“Igen, a kérdés, hogy a munkáltató fel akarja-e vállalni az ezzel járó admanisztrációs terhet és plusz költséget. A szabályzat vezetéséért is fizetni kell a könyvelőnek, vagy egy alkalmazottnak. Vannak erre specializálódott cégek, akik egy jelentősebb összegért, ezeket bevállalják, de a költségek elszálhatnak, és így nem biztos, hogy megéri az alacsonyabb adózás.”

 

Felmerült bennem, hogy érdekelté kell tenni a munkáltatót is, és a “nyereség” megosztásával ösztönözni őket.
“Igen, ez lenne az ideális. Jelenleg két lehetőség van a keret megállapítására. Az első, hogy nettó keretet adnak, ez kevésbé jellemző. Itt akármit választ a dolgozó, akkor is az adott összeggel gazdálkodhat nettóban. A másik a bruttó keret, amivel az adózást áthárítja az alkalmazottra. Leginkább ez a jellemző. Meghatározhatja a munkáltató, hogy a keret csak a kedvezményes adókulcsost, és az adómentest tartalmazza, de sokszor nem foglalkoznak a cégek vele. A munkavállaló felelőssége, hogy mennyi pénze marad.” 

 

A lényeg szerintem az utolsó mondatban van. Megfontoltan kell dönteni, mert éves szinten jelentős összegek függnek ettől. Megvizsgálva a jövő évi szabályozást az eddig elhangzottakon kívül két érdekes pontja van még. Az első, hogy éves 100.000,-Ft-ot kedvező 34,22%-os adókulccsal lehet kivenni. A második, hogy ezzel egyidejüleg kivették a pénztárakat (nyugdíj, egészség, és önsegélyező) ebből a körből, ami negatívan fog hatni a munkáltatói befizetésekre, így felül kell vizsgálni az eddigi koncepciókat (például: nyugdíjtervezet).

 

Lászlónak és Anitának sikerült optimalizálni a pénzügyi termékeiket, és jelentősen csökkenteni a kiadásaikat. A cafeteria keret szétosztására még várni kell, de Ajándék segítségével felkészültünk rá, mert ez az Ő felelősségük.
Köszönöm Ajándéknak, hogy rendelkezésemre állt, sokat segített! Ha bármilyen kérdése van, vagy egyszerűen költségcsökkentés, optimalizálás, támogatás kihasználás érdekli, forduljon hozzám bizalommal. A jövő héten újra találkozunk! QFS Kapcsolat