Tények, vélemények a CSOK-ról, avagy hogy tűnnek el milliók a semmibe?

CSOK, lakástakarékpénztár, önkéntes nyugdíjpénztár stb… Tízezres, százezres, milliós összegek a lakosságnak. Kecsegtetőek, de talán mindez csak állami marketingfogás? Kik járnak jól a támogatásokkal? Mit gondolnak erről a magyar emberek? Az újraelosztás segíti a társadalmi egyelőtlenségek csökkentését? Gazdaságilag hasznosak az állami beavatkozások? Ilyen és hasonló kérdésekre keresem ma a választ.

 

Kilenc hónap után újra módosítottak, jelenleg könnyítettek, a Családok Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) felvételének feltételein. Rendkívül viszontagságos volt ez az időszak. A bevezetés erőltetett volt, és a kapkodás jellemezte. A kezdeti időszakban a közvetítői oldal felkészületlen, a tanácsadók pedig képzetlenek voltak. Nem tőlük függött. Egy folyamatosan változó jogi környezetben minden kimondott szó csak ideiglenes. A törvény sok pontja életszerűtlen, és megalapozatlan volt. Szükség volt a módosításra. Ami elgondolkodtatott, hogy felemás reakciót tapasztaltam a hír hallatán. Volt egy szűk réteg, aki örült az újdonságoknak, és voltak olyanok, lakossági és gazdasági szakmai körökben egyaránt, akik elégedetlenek voltak, természetesen más-más okból. Felkeltette az érdeklődésem, ezért minden lehetséges fórumon kértem az embereket, hogy véleményezzék a CSOK-ot, az elmúlt kilenc hónap alapján. Az eredmény a következő (nem reprezentatív felmérés):

  1. Az “átlag” felhasználó, aki nem hisz a támogatás kihasználhatóságában, ezért elveti azt. Az Ő arányuk a legmagasabb. Összefoglalva úgy gondolják, hogy hasonlóan a családi adókedvezményhez, nem a rászorulók, hanem egy olyan szűk társadalmi réteg tudja kihasználni, akinek nincs is igazán szüksége támogatásra. Érvként több okot is felsoroltak. Az egyik, többek között, az alacsony (bejelentett) jövedelem, ami megakadályozza, hogy a CSOK mellett további banki finanszírozási lehetőséget használjanak ki. A második érv az elsőhöz kapcsolódik. Az utóbbi évek ingatlan áremelkedésnek köszönhetően, nem elegendő a támogatás összege egy új lakás megvásárlásához. A kedvezményes kamatozású (3%-os) hitelnél is van jövedelem vizsgálat amin, a sokszor minimálbérre bejelentett munkavállalók, nem mennek át. Ugyancsak az elsőhöz kapcsolódik a harmadik érv is, hogy az emberek nem mernek bevállalni három gyermeket.
  2. Az “átlag” felhasználó, aki örül hogy lehetősége van egy nagyobb összeget kapni támogatásként. Összefoglalva úgy gondolják, hogy mindenképpen fel akarják venni a támogatást, és kutatják ehhez mit kell tenniük. Itt már megvan a három gyermek, vagy amúgy is tervezik, hogy hamarosan bővül a család. Minnél gyorsabban lépni akarnak, mielőtt még jobban elszálnak a lakásárak. Minden könnyítést örömmel fogadnak. Náluk, általában a bejelentett jövedelem megegyezik a ténylegessel, legalább az egyiküknél, így a további banki finanszírozás is megoldható.
  3. A szakértő, vagy közgazdász, aki mindenfajta állami beavatkozást károsnak ítél meg, mert torzítja a gazdaságot, és korrupcióra ad lehetőséget. Összefoglalva úgy gondolják, hogy a CSOK és az ÁFA csökkenés megjelenése egy szűk gazdasági réteg meggazdagodásához vezet, mindezt adófizetők pénzéből. Szerintük az ingatlanárak emelkedése jórészt ennek a két intézkedésnek köszönhető, melynek mértéke olyan jelentős, hogy benyeli a támogatást, amit az állam kifizet. Ezzel extra nyereséget könyvelhetnek el a befektetők, és a kivitelezők, így mentve ki magánszámlákra a közpénzeket.
  4. A szakértő, vagy közgazdász, aki hisz a szociális, illetve társadalmilag hasznos támogatási rendszerben, mert ezeknek az összhatása hosszútávon megoldást jelent égető problémákra. Összefoglalva úgy gondolják, hogy ösztönözni kell a családokat, hogy több gyermeket vállaljanak, ezzel tompítva a nyugdíjkatasztrófa eljövetelét, illetve a gazdaságnak szüksége van fiatal, szakképzett munkaerőre.
  5. A pénzügyi tanácsadó, aki minden lehetőséget igyekszik kihasználni az ügyfeleinek, ami rendelkezésükre áll.
Személyes véleményem az, hogy mindenkinek igaza van. Nem diplomatikus akarok lenni, egyszerűen a teljes képhez minden szempontot vizsgálnom kell. Igaza van a kritikusnak, mert minimálbérrel banki finanszírozást igénybe venni szinte lehetetlen. Ha a jövedelem jelentős része zsebbe megy, nagyobb a kiszolgáltatottság, a bizonytalanság, ami nem jó alap egy családtervezésnél. Az is igaz, hogy az ingatlanárak sokszor irreálisnak tűnő emelkedése, romba dönti sok család terveit, és extra profitot eredményez azoknak a vállalkozóknak, akik ebben az iparágban tevékenykednek. Kérdés meddig, és milyen következményei lehetnek? Előfordulhat, hogy a munkavállaló olyan munkát keres, ahol teljes bérére bejelentik? Előfordulhat, hogy ezzel fehéredik a gazdaság? Ha egy építési vállalkozó extra profitra tesz szert, akkor az ösztönzőleg hathat arra, hogy ezt a tőkét újra befektesse, újabb lakásokat építve, munkát adva ezzel emberek ezreinek? Ha a kezdeti fellendülés normalizálódik, és a kínálat utoléri a keresletet, akkor beindulhat az árverseny, ezzel hűtve le a piacot? Szerintem az összes kérdésre a válasz igen. Nem vagyok híve annak, hogy az állam beavatkozzon a gazdasági folyamatokba, ezzel torzítva azt, de el kell fogadni, hogy az utóbbi években ez a tendencia. Én inkább csökkenteném az adóterheket, minthogy újra elosszam egy költséges, korrupciógyanús rendszeren keresztül. A pártolóknak is igazuk van, hiszen vannak égető problémák, amik megoldásra várnak, és ha az öngondoskodási ösztönzők nem érik el céljukat, akkor más megoldásokat kell kitalálni. Lehet ritka, de még mindig vannak nagycsaládosok, akiknek jelentős segítséget nyújt a CSOK. Az is tény, hogy vidéki városokban olcsóbbak az ingatlanok, mint például Budapesten, így a 10M Ft-os kedvezményes hitellel akár teljesen le tudják fedni a finanszírozást. Ez valódi segítség! Nem utolsósorban egyetértek a pénzügyi tanácsadókkal is, hiszen aki minőségi, felelősségteljes munkát végez, az minden lehetőséget megragad, hogy ügyfelét anyagi előnyben részesítse. Ha elvi okok miatt ezt nem tenné meg, akkor anyagi kárt okozna az ügyfelének. Ennél még tovább megyek. Ha egy valódi tanácsadó találkozik egy szkeptikus ügyféllel, akkor is minden eszközt meg kell ragadnia, hogy az összes alternatívát bemutassa. Saját tapasztalatom, hogy sok olyan ügyfélnek is kihasználtuk a CSOK-ot, akiknél első körben az igény sem merült fel.

 

Összegezve a CSOK, ahogy más állami támogatás, nem tökéletes. Hosszútávú pozitív hatása, és hatékonysága vitatható, de ha lehetőség van a kihasználására, akkor érdemes lépni, és nem élből elutasítani.

 

Természetesen szakszerű segítség szükséges, hogy minden lehetőséget megvizsgáljanak, de ne féljünk kérdezni, és szakemberhez fordulni! QFS Kapcsolat