Amikor a pénz hajhászása beteges szenvedéllyé válik és megmérgez mindenkit, tönkretéve életeket, sorsokat, kapcsolatokat. Az üzleti életben elért sikereknek sokszor magánéleti csőd az ára. A leginkább elismerésre méltó eredmény az lenne, ha az ember a kettőt harmóniában tudná tartani, de egy igazán kiemelkedő teljesítmény elérésénél a mérleg legtöbbször elbillen, így ez a legritkábban kivitelezhető. A gazdagság következményei sokszor inkább tragikusak, mint irigylésre méltóak. Legfokozotabban a világ legvagyonosabb emberénél ütközhet ez ki, aki a ’60-as, ’70-es években Jean Paul Getty volt. Vele kapcsolatban nagy port kavart, amikor 1973. június 10-én elrabolták 16 éves unokáját és 17 millió dollárt követeltek érte. Egy […]

Amikor a fogyasztói társadalom által megteremtett felszínes, kiüresedett, egoista, státuszszimbólumokkal önkifejező sorozatgyártott herceg beteg ámokfutásba kezd, hogy frusztrációját kezelje, és valódi érzelmeket érezzen a maga pszichopata valóságában. A huszadik század második felében már nemcsak a gyárak futószallagjain készültek termékek, hanem a Wall Street-i üvegpalotákban is. A termék neve nem más, mint a pénz. Az amerikai álmot, a meggazdagodást és a társadalom által elismert sikert már nem a valódi, kézzelfogható termékek gyártásával lehetett elérni, hanem játékkal, pénzcsinálással, aminek az anyagi hasznán kívül nem volt tényleges eredménye. A fogyasztói társadalom felszínessége miatt a siker elinflálódott, és már nem az értéket teremtő, tiszteletreméltó […]

Amikor az ember a teljes világot megváltoztató forradalmi újítás teremtőjeként uralja a pillanatot és alakítja a jövőt, akkor a pénz másodlagos, és egyértelművé válik, hogy valójában csak egy nagyobb cél elérésének eszköze. A huszonegyedik század hajnalán két egymástól független, mégis egymáshoz szervesen kapcsolódó fejlesztés végeredménye, hogy az emberi kapcsolatok egy új színtérre helyeződtek át, a virtualítás világába. A korábbi fizikai, szellemi és érzelmi korlátok hirtelen leomlottak, és lehetőség nyílt egy elidegenedett társadalomban, maximumra pörgetett életet élve barátokkal megismerkedni, közkedvelté válni. Fizikai szabadság, mert az emberek egy bejelentéssel ezreknek adhatnak hírt magukról, és tértől, időtől függetlenül bármikor, bármire reagálhatnak, magukról “bármit” […]

Amikor a fejlődés kirúgja a megszokás kapuját, és a hit, az akarat, a kitartás győzedelmeskedik az elfogadás, a beletörődés felett. A sport, a művészet, és a tudomány mesterhármasából a sport tűnik a legegyszerűbb, legprimitívebb, legösztönibb önkifejezési területnek, pedig valójában ez a legkomplexebb, legelérhetőbb, és az egyén számára a leghasznosabb. A legkomplexebb, hiszen nem csak szellemre, intelligenciára, ráérző képességre van szükség, hanem testi, fizikai, erőnléti fejlettségre is, és a leghasznosabb, mert ezeknek a harmónikus összhangja a cél. A sportban fejleszthető minden olyan tulajdonság, ami szükséges a boldogság eléréséhez, a valódi sikerhez. A szenvedély, a tűz, a magabiztosság, a hit önmagában, a […]

Amikor az óriáscégek élősködőként rátelepednek a társadalomra, és jogász hadseregükkel megsemmisítő csapást mérnek egy lelkiismeretes egyénre, akkor ő a legdemokratikusabbnak tűnő kontrollintézményhez, a médiához fordul segítségért, de rá kell döbbennie, hogy egyedül van, és a nagyvállalatok diktatúrájában él. A demokráciában magas szintű a tulajdon védelme, és az egyén ehhez való joga alapvető. Ez a politikai rendszer adja meg a biztos alapot a vállalkozások zavartalan működéséhez, a fejlődésükhöz, a piacgazdaság kialakulásához. A piacgazdaság hatékonysága biztosítja a demokrácia fennmaradását, tehát szimbiózisban vannak egymással. Ez leginkább a nyugat-európai és észak-amerikai jóléti társadalmakra jellemző, és ezt a berendezkedést tartják követendőnek a föld többi országa […]

Amikor a függőség határozza meg az embert, a cselekedeteit, az értékrendjét, a jellemét, a kapcsolatait, akkor elveszik a személyiség, és Mátrixba illően, csak a különböző érdekek eszközévé válik. A jelenkori, manipulált, függőségen alapuló fogyasztói társadalom kialakulása előtt, egy ártatlannak tűnő korban, amikor még egyértelmű volt ki a gengszter, és ki az áldozat, amikor még a legaljasabbaknál is számítottak az emberi értékek, az elvek, az ideák, és a kapzsiság is csak rejtve létezett, akkor született meg a felszínes materialisták fellegvára Las Vegas, ahol az erkölcsöt felülírta a mohóság, és elkezdte a legalizált fosztogatás, szerencsejátéknak álcázva, nyíltan szedni áldozatát. A mindent elsöprő […]

Amikor a lelkiismeret szitokszó, az empátia idegesítő, a tisztesség nevetséges, a becsület elavult, a barátság naivitás, a megbecsülés csak akadály és kizárólag a profitmaximalizálás, a még több pénz a cél… A 21. század megszülte a pozitív szemléletű szervezeti kultúrát, amely a munkatársaknak identitást ad, segít azonosulni a vállalat céljaival, hogy egy család részévé váljanak. Mindezt azért, hogy kötődjenek, pedig csak a hatékonyság növelése, az árfolyamok emelkedése a cél. Álságos és képmutató, mert elhitetik, hogy számít a dolgozó, a munkás, maga az ember, de ha a részvényesek érdeke úgy kívánja, mint egy elhasznált rongyot dobják ki őket a szemétbe. A rendszer […]

Amikor a könyörtelen, embertelen, diktatórikus nyomorból a posztszocialista, korrupt, vadkapitalista fosztogatásba menekülő ember rájött, hogy a finom eszközökkel rabló oligarchák mellett csak erőszakkal rúghat labdába, akkor megszületett… A Viszkis. A ‘90-es évek zavaros, bizonytalan, átmeneti időszakában, társadalmi, kultúrális, pénzügyi sokk árnyékában egy szocialista parancsuralmi rendszer diktátor nélkül maradt. Mindenkire rászakadt a nagy szabadság, a dekadens nyugati jólét hirtelen elérhetővé vált, de az ehhez tartozó felelősségvállalás, és a hozzá tartozó kultúra kialakulása még a kanyarban sem volt. Akinek az erkölcsi értékrendje elviselte, szélhámossággal vagy erőszakos eszközökkel teremtette meg magának a fogyasztói társadalom hedonista életmódját. A felelősségrevonás elmaradt, a rendvédelmi szervek inkompetenciája […]

Amikor a kapitalizmus teljesítményorientált embertelensége lecsap legfőbb helytartóira, az értékesítőkre, és megfullasztja őket a rendszer által gerjesztett álmaikba. Az értékesítés fellegvára, a kapitalizmus bástyája a pénzügyi intézményrendszer. Banki ügyintézők, biztosítási ügynökök, személyi bankárok, brókerek, pénzügyi tanácsadók, az egész működés az értékesítésen alapszik. Nincs termelés, kézzel fogható termék, semmi, mégis a legjobban fizető szektor az egész világon. Egy sokak számára teljesen ismeretlen alkotás, a Glengarry Glen Ross az ingatlanügynökök egy napját mutatja be. A vívódásaikat, a folyamatos küzdelmet, a képmutatást, a materialista amerikai álom hajhászását. A terület teljesen mindegy, hiszen a termék az termék, az eladás meg eladás. Ebben a filmben […]