Fundamenta, egy teljesen új alap, amelyre talán építhetnek
2019-01-09A GYOD-ról és az ápolási díjról kritikusan, de szakszerűen
2019-02-12Amikor az állam gazdasági mutatószámokkal és támogatásokkal érvelő, rejtetten társadalmi elvárást prezentáló, tehát a háromgyerekes családmodellt hírdető plakátjáról lelépnek a szereplők és beszürkülve, idegronccsá válva válnak háromdimenziós, tökéletlenségük miatt frusztrált szülőkké, és élő, törődésre vágyó gyermekekké.
Három gyerek: családi adókedvezmény, CSOK, szülési támogatás, CSED, GYED, számok, millió forintok…
Három gyerek: kialvatlanság, folyamatos stressz és feszültség, örök aggodalom és hihetetlen fáradság.
A valóságban a nagycsaládokról szóló reklámfotók hazug propagandának tűnhetnek, mégis vágyott célként lebeghet a szülők előtt a képeken látott idilli boldogság. Össztársadalmilag pozitív, ha a családok reprodukálják magukat, viszont felmerül a kérdés, hogy a 21. században, a társadalmi elvárások és individuális igények tengerében ez a családmodell mennyire szolgálja a kapcsolatok jó, de legalább megfelelő működését és a gyermekek megfelelő színtű fejlődését. Amikor az állam, mint a társadalmi szolidaritás és ennek finanszírozására fizetett adók újraelosztásának intézménye anyagilag hozzájárul az otthonteremtéshez és a családoknak csökkenti a befizetendő kötelezettségeit, akkor eleget tesz az egyik feladatának. Ami kimarad, hogy az egyént, a szülőket fel kell készíteni a nagycsaláddal kapcsolatos kihívásokra, amihez szükség van a tabuk nélküli, az egész társadalmat elérő diszkurzusra. Ebben segítenek a megbélyegzéssel szembemenő, a felháborodással teli vitákat felvállaló, a rideg valóságot fegyverként használó művészeti alkotásokra.
Az Egy napegy egyszerű, realisztikus, életszerű, mégis kemény és drámai, hétköznapian drámai film. Csak arról szól, amit mindenki tud, de kevesen mondanak ki, hogy iszonyú nehéz három gyereket felnevelni a 21. században. A film nézése közben a néző azt érezheti, hogy a legmélyebb tisztelete azoké a szülőké, akik bevállalnak három, vagy több gyermeket és odaadással, odafigyeléssel, felelősségteljesen felnevelik őket. A való életben ez 24 órás szolgálat mindkét fél részéről, amely rengeteget adhat, de fel is emészti a testet, a lelket, a kapcsolatokat, az egzisztenciát. Millió forintok, havonta százezrek, amelyet a szülők kapnak, amelyre szükség is van, ha bevállalják ezt az önmagukat háttérbe szorító hivatást. Az Egy nap nem szól másról, mint az életről, de olyan intim, lélekbehatoló módon, hogy a néző szereplővé válik és magán érzi az események mikrókörnyezetre ható, de tonnáknak tűnő súlyát.
Az Egy nap magyar filmként kis közönséghez jut el, ezért javaslom a moziban történő megtekintést, hogy az emberek ezzel is támogassák a hasonló alkotások megszületését. Jó szórakozást! QFS Kapcsolat