A cafeteria elemek jövedelemként való megadóztatása, kvázi értelmetlenné tétele mellett, január 1-jétől több, egyéb módosítás is életbe lép, ami hatással lesz a lakossági pénzügyekre. Ilyen lesz például a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (KGFB) baleseti adójának megszüntetése, az alacsony összegű utalások tranzakciós illetékének eltörlése, és a minimálbér növekedése. Az utóbbi hatással lesz a GYED (gyermekgondozási díj) maximumára, a KATA-s kisvállalkozók nyugdíjára és a lakosság által kihasználható adókedvezmények nagyságára is. Összefoglaló.

A KGFB baleseti adójának és az alacsony összegű utalások tranzakciós illetékének eltörlése:

A 2008-as válság után egyszerűbb és népszerűbb volt az amúgy is ellenszenves pénzintézetek közvetítésével megadóztatni a lakosságot. A biztosítókon keresztül a 2012. január 1-jétől a KGFB-re rászámolt 30%-os baleseti adót szedték be, a bankokon keresztül pedig a 2013. január 1-től bevezetett tranzakciós illetéket.

Hét év után a baleseti adót 2019 január 1-től eltörlik, viszont a KGFB-k után a biztosítók adóterhe megnő, amit nagy valószínűséggel továbbhárítanak az ügyfelekre. Így tűnik el a lakosság szeme elől ez az adótétel.

Jövő évtől eltörlik a kis összegű, 20 ezer forint alatti utalások 0,3%-os tranzakciós illetékét is. Ebben az esetben ténylegesen megszűnik az illeték, így nincs mit továbbhárítania a bankoknak. A havi kétszeres 150 ezer forintig költségmentes készpénzfelvét mellett ez az intézkedés valóban segíti az alacsony jövedelműek bankolási költségeinek csökkentését. Mivel a bankok célcsoportja a magasabb jövedelműek, így náluk a legalacsonyabbak sőt, sok esetben ingyenesek a számlavezetéssel és tranzakciókkal kapcsolatos költségek. Ez a réteg jelenleg is olcsón tud utalni, viszont nagy valószínűséggel az utalandó összeg átlagos nagysága 20 ezer forintnál magasabb, ami után továbbra is a teljes összegre kell illetéket fizetni.

A minimálbér megemelése már több plusz pénzt jelenthet a családok költségvetésében. Itt nem csak a minimálbérből, vagy a szürke jövedelemből élők járhatnak jobban, hanem azok is, akik GYED-en vannak, vagy van lakáscélú jelzáloghitelük, óvodás, iskolás, vagy nappali tagozatos főiskolás, egyetemista hallgató gyermekük.

A szülés után fél évvel kapott GYED összege a bruttó jövedelem 70%-a. Ez hasonló a gyermek fél éves koráig utalt CSED-hez, viszont a GYED-nek van maximuma, ami a minimálbér duplájának a 70%-a. Ez növekszik 2019-ben 208.600 forintra. Gyakorlatilag, ha szülés előtt bruttó 350 ezer forint volt a jövedelem, akkor 245 ezer forint a CSED, és a GYED maximumára jogosult a szülő. Ha például 200 ezer forint volt a bruttó jövedelem, akkor a fél év letelte után a 140 ezer forintos CSED nem változik, mert a GYED maximum alatt van.

Az önsegélyező pénztáron keresztül az igénylés összege, így az adókedvezmény mértéke is a minimálbérhez kötött, így a lakáshitel havi törlesztésnél, a gyermek ruházatnál, iskolaszereknél, tankönyveknél, kollégiumi, albérleti és tandíjaknál növekedni fog.

Nem ennyire kedvező a helyzet a KATA-s vállalkozók nyugdíjszámítása esetén, hiszen az aktuális minimálbérhez igazítva arányosítani kell a szolgálati időt. A KATA-s vállakozóknál a havi 50 ezer forintos fizetési kötelezettség havi 94 400 Ft jövedelemnek, a havi 75 ezer forintos fizetési kötelezettség 158 400 Ft bruttó jövedelemnek felel meg. A minimálbér 2019-ben 149 ezer forint lesz, így aki 50 ezer forintot fizet havonta, annak 230 napot “írnak jóvá”. Ez különösen érzékenyen érintheti azokat a nőket, akik 40 év szolgálati idő után el akarnak menni nyugdíjba.

Az év végén mindenkinek érdemes egyeztetni tanácsadójával az adott évre visszaigényelhető, maximum 280 ezer forint adókedvezmény kihasználásáról. Ha ez megtörténik fel kell készülni a következő évre is. QFS Kapcsolat