Kísérlet a potenciális „kisnyugdíjas” lét leépítésére az Idősek Világnapja alkalmából

A Grönholm-módszer a tökéletes (ki)választás

2018-09-27

A pénz hálójában ragadt lelkek folyamatos rohadása

2018-10-05

Kísérlet a potenciális „kisnyugdíjas” lét leépítésére az Idősek Világnapja alkalmából

Ez a poszt több mint fél éves. A benne szereplő információk elavultak lehetnek!

Október elseje az Idősek Világnapja. Ma Magyarországon az időskor sokszor együtt jár egy testi és lelki leépüléssel, ami a biológiai törvényszerűségeken kívül az anyagi bizonytalanságból is fakadhat. A létbiztonság megteremtéséről és a nyugdíjba vonulás részleteiről kérdeztem Dr. Szabóné Bánkuti Katalin visszavonult pedagógust. Gyakorlati tanácsok és példamutatás következik a potenciális „kisnyugdíjas” utánpótlás leépítése céljából.

A 21. századra a nyugati társadalmakban az idős emberek háttérbe szorultak, kikerültek a (fogyasztói) társadalom látóköréből. Ellenben a gyerekek, természetesen a szüleiken keresztül, óriási potenciált jelentenek a gyártócégeknek. A tinédzserek egészen 30 éves korig a média és a divatipar fókuszában vannak. A biztos egzisztenciájú és jó jövedelemmel rendelkező középkorúak kegyeiért a luxusipar, az autógyártók marketingesei harcolnak. Az időseknek marad a politika, a gyógyszeripar, a gyógyászat, vagy a kisvendéglőben bemutatót tartó értékesítő.

A rohanó, másodpercenként változó világban az idős emberek bölcsessége és tapasztalata már nem vív ki akkora tiszteletet, mint korábban. A családi kötelékek fellazultak és a mindig elfoglalt gyermekek, az üresen álló több generációs házakba, ritkán térnek haza. Sokan kiszolgáltatottá válnak a folyamatosan romló egészségi, vagy lelki állapotuk miatt. Ezt a kiszolgáltatottságot jelentősen enyhíti az anyagi biztonság. Nyugdíjasként van idő utazgatni, kipróbálni új dolgokat, lelkileg, testileg egészségesebb életet élni. Ha úgy alakul folyamatos gondozásban részesülnek, és nincsenek kitéve az állami egészségügy viszontagságainak. Egy méltóságteljes életet élhetnek.

Egy anyagilag független nyugdíjasnak az állami nyugellátás csak plusz bevétel.

A kiszolgáltatottság felé tett első lépés, ha valaki felkészületlenül megy nyugdíjba, és az államtól teszi függővé megélhetését. Az emberek kötetlenül, szabadon, a hobbijuknak élve szeretnék élvezni az utolsó évtizedeket, nem a “kisnyugdíjasok” mai magyar valóságában. Az öngondoskodásnak államilag támogatott módjai is vannak, amit az aktív korúaknak érdemes kihasználni. Ezek többsége adókedvezmény, amihez például a nagycsaládosok és a KATA-s vállalkozók, személyi jövedelemadó befizetés hiányában, nehezen jutnak hozzá. Van olyan termék, amelyhez az adókedvezményt más adójából is vissza lehet igényelni.

Több milliós állami támogatástól eshetnek el, ha nem megfelelő megtakarítást választanak.

De mi van azokkal, akik már nyugdíjasok? Dr. Szabóné Bánkuti Katalin 64 éves és májusban érte el a nyugdíjkorhatárt. Középiskolai tanárként, negyvenkét éven keresztül, sok fiatal felnőtt életkezdését segítette és most eljött az ideje a pihenésnek, az utazgatásnak, a hobbiknak. Katalinnal a felkészülésről, a nyugdíjba menetelről és a terveiről beszélgettem.

Érdekes úgy belevágni az őszbe, hogy nem kezdek egy új tanévet – kezdte beszélgetésünket Katalin. – Igaz, nem szakadok el teljesen az iskolától, mert a lányom vette át az osztályaimat és természetesen mindenben segítem őt.

Mikor tudatosult, hogy anyagilag is fel kell készülni a nyugdíjas évekre?

Korábban is tudtam, hogy lecsökken majd a jövedelmem, de tíz évvel ezelőtt jött az elhatározás, hogy most már nem halogathatom tovább az öngondoskodást. Nem akartam azért elköltözni, mert nem tudom fenntartani az otthonom. Nem akartam létbizonytalanságban élni. Több megtakarítást, befektetést indítottam, folyamatosan kihasználtam az egészség és önsegélyező pénztáron keresztül az adókedvezményeket, tudatosan építkeztem. Egy másik befektetésem, hogy elvégeztem egy coaching tanfolyamot. Eddig is ezt csináltam – én a gyemekeket tanítottam, nem az irodalmat -, most a pályakezdési, párkapcsolati, életvezetési nehézségeken próbálom őket átlendíteni.

Anyagi szempontból mik nyugdíjasként az első tapasztalatok?

Én korábban magánnyugdíjpénztár (mnyp) tag maradtam, így az első válaszút az volt, hogy maradjak tag, vagy lépjek vissza az állami nyugdíjba. Érdeklődésemre azt a választ kaptam, hogy ha átlépek állami nyugdíjba, akkor az utolsó nettóm 80%-át kapom meg. Ha maradok mnyp tag, akkor összesen az állami nyugdíjat és a mnyp-os havi kiutalásokat összeadva, az utolsó nettóm 64%-át utalják. Ez természetesen függ a bent lévő összegtől is. Ami még különbség volt, hogy a mnyp csak 20 éven keresztül jár. Igaz, azt sem tudom mi lesz az állami nyugdíjjal 20 év múlva.

A válság idején a mnyp-ból két lépcsőben visszaléptették az embereket az állami nyugdíjba. Az elsőnél külön kérni kellett, hogy ne intézkedjenek automatikusan. Megbánta, hogy mnyp tag maradt és nem engedte, hogy visszaléptessék?

Nem bántam meg, a saját döntésem volt, de most mégis visszaléptem.

Akkoriban azzal vígasztalódhattak a visszalépők, hogy megkapták a reálhozamot. A legtöbben hosszútávra terveztek a dinamikus, részvénytúlsúlyos portfóliók választásánál, de a válság ideje alatt ezek nem sok hozamot termeltek. Azóta viszont volt egy erőteljes gazdasági fellendülés, így a reálhozam is sokkal magasabb. Ön ezt visszakapta?

Igen, visszautalták nekem, így elmondhatom, hogy még jobban is jártam, mintha akkoriban léptem volna vissza az állami nyugdíjba.

Milyen tervei vannak a jövőben?

Most élvezem a szabadságot, de tele vagyok tervekkel. Szeretnék tovább dolgozni, de természetesen lazább körülmények között. Ezért is végeztem el a coaching tanfolyamot. Első cél, hogy a befektetés megtérüljön, majd később ez a tevékenység – egy harmadik lábként – plusz jövedelmet is biztosíthat. Ezen kívül végre van időm utazni, mozogni, kulturális élményeket gyűjteni, nyelvet tanulni, unokázni és az elmaradt egészségügyi vizsgálatokat pótolni. Az a jó, hogy végre a magam tempójában élhetem a napjaimat, persze 45 perces ritmusban, talán életem végéig.

A gondtalan, méltóságteljes időskor megéléséhez szükséges az anyagi biztonság. Emlékezzenek meg az Idősek Világnapja alkalmából – természetesen nem csak ezen a napon – az idős emberekről, és készüljenek fel a saját nyugdíjas éveikre. Köszönöm Dr. Szabóné Bánkuti Katalinnak, hogy rendelkezésemre állt és elmondta történetét.

Ha bármilyen kérdés felmerül kérem forduljanak hozzám bizalommal! QFS Kapcsolat