Egy Csődtömeg törtető története
2018-09-16
Lakástakarékpénztári körkép: a múlt, a jelen és a jövő
2018-09-26
Ez a poszt több mint fél éves. A benne szereplő információk elavultak lehetnek!
Jövőre az egy- és háromgyermekes családoknál nem változik, de a kétgyermekeseknél az idei összesen 35 ezer forint helyett 40 ezer forintra emelkedik a családi adókedvezmény mértéke. Az érintetteknek ez bevételnövekedést jelenthet, de lesznek akik részben, vagy egészben kiszorulnak a kedvezményezetti körből. Lesznek olyan családok, akik ha nem is szorulnak ki, de elbuknak más kedvezményeket. Kik ők és mit tehetnek, hogy kihasználjanak minden lehetséges támogatást?
A Családi kedvezmény története 2011-ig nyúlik vissza, amikor még leginkább a magas jövedelmű nagycsaládosok “megsegítéseként” hatott ez a támogatás. Egy átlagos háromgyermekes család nem keresett annyit, hogy ki tudja használni a teljes adókedvezményt (már akkor is 33 ezer forint volt gyermekenként), ahhoz havonta közel 1,3M Ft bruttó jövedelem kellett. Ez két keresőnél is több, mint a háromszorosa az akkori bruttó átlagkeresetnek, ami 213.094,- Ft volt. Abban az időben vezették be az egykulcsos adórendszert (16%) és az adókedvezményt még csak a személyi jövedelemadóból (SZJA) lehetett visszaigényelni. A gyermekenkénti adókedvezmény az egy- és kétgyermekeseknél 10 ezer forint volt havonta.
A következő nagy fordulópont 2014-ben következett be, amikor egy sokkal igazságosabb, az alacsonyabb jövedelműekre pozitívan ható változás történt. Az SZJA mellett már az egészségügyi és a nyugdíjjárulékból is le lehetett vonni a családi kedvezményt. Ez azt jelentette, hogy havi 300 ezer forintos bruttó családi jövedelem mellett is maximálisan ki tudták használni ezt a támogatást (lsd: családi kedvezmény kalkulátor).
A sokszor hangoztatott 99 ezer forintos többletbevétel elérhetővé vált az átlagjövedelemmel rendelkezőknek is.
A 2016-os évben robbant be a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) 10 millió forintos vissza nem térítendő támogatása, ami mellett eltörpült a hír, hogy a kétgyermekesek adókedvezményét megemelik gyermekenként 12.500,- Ft-ra. Magyarországon a párkapcsolatban élők 43%-nak nincs gyermeke, 28%-nak egy gyermeke van, 21%-nak kettő és mindössze 8%-nak van három, vagy több gyermeke (lsd: KSH).
A kétgyermekes családmodell kialakítása egy jobban elérhető célnak bizonyult, így szükségessé vált egy plusz lépcső beépítése a három gyermeket privilegizáló támogatási rendszerbe.
Ez a tendencia folytatódott, így 2017-ben 15 ezer forintra, 2018-ban 17.500,- Ft-ra és 2019-től pedig 20 ezer forintra növelték a gyermekenként kihasználható kedvezmény mértékét. Időközben a bruttó átlagjövedelem is 324.400,- Ft-ra emelkedett (ami 52,2%-os növekedés 7 év alatt), így a támogatást 100%-ban kihasználók köre is bővült.
Az évek alatt sokat finomodott a rendszer, mégis vannak olyanok, akik nem részesülhetnek a kedvezményekből. Ebben az esetben kedvezmény szó alatt nem csak a családi, hanem például a pénztári adókedvezményt is értjük. Egy gyermekes családnál például a szülés, a babaápolási termékek és a kieső jövedelem után is igényelhető pénztári adókedvezmény.
A cél, hogy mindenkinek maradjon SZJA-ja, amiből mindezt ki tudja használni.
Ebben az esetben is hártányos helyzetben vannak a KATA-s kisadózók. Nem érdemes mindkét szülőnek KATA-s vállalkozónak lennie, mert akkor SZJA-t nem fizetnek, így nem használhatják ki a különböző adókedvezményi lehetőségeket.
Oda kell figyelni azoknak az anyukáknak is, akiknek a gyermek születése után jelentősen lecsökken a jövedelme. A csecsemőgondozási díj (CSED) lejártával érdemes elgondolkodni, hogy ki maradjon otthon a gyermekkel. Ilyenkor számolni kell, hogy ki vegye igénybe, vagy hogyan osszák meg a családi kedvezményt.
Nehezebb helyzetben vannak az egyedülálló szülők, akiknél nehezebb összehozni egy magasabb bruttó jövedelmet. Ebben az esetben érdemes megvizsgálni a közeli hozzátartozókat, hogy kinek az adójából igényeljék vissza a pénztári adókedvezményt.
Ezt meg kell tenni minden olyan két-, vagy háromgyermekes, két keresővel rendelkező családnál is, akiknek az össz bruttó jövedelme nem éri el az előbbinél a 433.333,- Ft-ot, az utóbbinál a 826.666,- Ft-ot. A pénztári adókedvezmény éves maximális mértéke két szülőnél 300 ezer forint, amit nem tudnak maximálisan kihaszmálni, ha nem vonunk be hozzátartozókat.
Vizsgálhatnánk, hogy a nyugdíjelőgondoskodásra is lehet a korábbiaktól független adókedvezményhez jutni, de ez már túl sok számolás.
Mindenképpen érdemes megkeresni egy pénzügyi tanácsadót, aki segíti kifosztani az államkasszát, hogy a támogatásról szóló vezércikkek ne csak hangzatosak, hanem a családok bankszámláján is észrevehető valódi segítségek legyenek.
Ha bármilyen kérdése van, kérem forduljon hozzám bizalommal! QFS Kapcsolat