Amikor az amerikai kapitalizmus laza egyszerűséggel hírdeti Európában a pénz evangéliumát, hogy anyagias embertelenségével feszültséget keltsen, ami sikerül is, de nem az áldozatok iránt érzett empátia, inkább a korábban feltételezett erkölcsi felsőbbrendűség könnyű elengedése miatt. 

 

Az Egyesült Államokban, a kapitalizmus és a globalizáció fellegvárában, a tőkefelhalmozás mindenhatósága széles körben elfogadott, miközben a vén kontinensen él az illuzió, hogy a pénz inkább csak eszköz, mint cél. A felső tízezer  elrejtve kapzsiságát és nem firtatva vagyona nagyságát, nemes eleganciával élvezi gazdagsága előnyeit. Bezzeg az újgazdag, törtető és sekélyes amcsik a pénz újkori hatalmát felhasználva erőszakosan nyomulnak be ebbe a zárt világba és enyves kezükkel bemocskolják azt.
Talán ez az attitűd az oka, hogy Európában a 2008-as gazdasági világválság okozta károk társadalmi feldolgozása és felelőseinek felkutatása még a magaskultúra szintjén sem történt meg. Ezt a feladatot a kormányzatok és a pénzügyi szektor szereplői kezüket mosva áttolják az óceánon túlra, szőnyeg alá söpörve mindazt a globálisan tapasztalható problémát, amit a tiszta pénzéhség okoz.

 

Ki más nyúlna hozzá ehhez a témához, mint a rendszer egyik legnagyobb kritikusa, a válság által egyik legjobban súlytott európai ország szülötte, a görög rendező Costa -Gavras? A Bennfentes játszma mégis kevésbé ismert, mint a témát feldolgozó amerikai filmek, pedig felér hozzájuk. Ez egy nemzetközi pénzügyi thriller amerikai cinikus arroganciával és európai álszent sznobizmussal. Gavras nagyon érzi a globalizáció hatalmi viszonyait, a témában rejlő feszültséget és a karakterek pszichikai torzulásait. Hiába van kiemelkedő helyen képviselve – egy szakmailag tehetséges alkalmazott, egy rokon, és a feleség által – a lelkiismeret és a józan ész, az érdekek és a pénzsóvárgás ledózerol mindent és mindenkit. A pénzügyi rendszer és vezetői kritikája néhol túlzó és általánosító, de sokkoló, és talán ez kell, hogy az európaiak is elkezdjék feldolgozni a történteket és kritikával tudjanak élni az olyan trendekkel szemben, amik negatív hatással vannak az életükre. A film jól felépített, feszűlt és pörgős, és talán a nyelvezet néha túl szakmai, de nagyrészt érthető. A Bennfentes játék egy méltatlanul elfelejtett alkotás, mindenképpen érdemes elővenni. Akit érdekel a téma nem fog csalódni.QFS Kapcsolat