KATA, avagy egy könnyített adózási forma árnyoldalai

A felelős szülők iskolakezdése, avagy minőségi segítségnyújtás ingyen

2018-09-06

Globálisan járszott Bennfentes játék európai módra

2018-09-14

KATA, avagy egy könnyített adózási forma árnyoldalai

Ez a poszt több mint fél éves. A benne szereplő információk elavultak lehetnek!

A Kisadózó vállalkozások tételes adójának (ismertebb nevén KATA) kihasználása sok kisvállalkozó számára létszükség, a versenyképességük megőrzésének alapja. Tervezhetőbb, átláthatóbb és kevesebb teherrel, adminisztrációval jár ez az adózási forma. Az államnak is megéri, hiszen fehéríti a gazdaságot, következésképpen mindenki nyer. De mi történik akkor, ha 5-10-20 év múlva ez a kisadózó elmegy nyugdíjba? Egy nő a Nők 40 programmal, egyáltalán el tud korábban menni nyugdíjba? Gondtalan pihenéssel fogja tölteni időskorát, vagy dolgozni fog és a túlélésre játszik? A KATA-ról és a KATA-s kisvállalkozók nyugdíjszámításáról kérdeztem Villányi Ajándékot, aki mérlegképes könyvelő, adótanácsadó, társadalombiztosítási szakelőadó és okleveles adószakértő.

Mi az a KATA?

A Kisadózó vállalkozások tételes adója egy egyszerűsített adózási mód, amit egyéni vállalkozók, egyéni cégek, kizárólag magánszemély taggal rendelkező Bt-k, Kkt-k és ügyvédi irodák alkalmazhatnak. Bejelentés alapján a kisadózó lehet fő-, vagy mellékállású. A főállásúak adózási kötelezettsége havonta 50 ezer, vagy 75 ezer forint, a nem főállásúaknál 25 ezer forint. Az, hogy 50 ezer, vagy 75 ezer az adózó dönti el, viszont a választása hatással lesz az egészségbiztosítási és nyugdíjalapra. A kisadózó árbevételénél szükséges vizsgálni a KATA árbevételi határ átlépését is. Amennyiben a kisadózó vállalkozó árbevétele meghaladja a 12.000.000 forintot, a 12.000.000 forint feletti rész 40%-a adóként fizetendő.

Mit jelent ez a gyakorlatban? Milyen jövedelemnek minősül, ha 50 ezres, vagy 75 ezres verziót választja az adózó?

A havi 50 ezer forintos fizetési kötelezettségnél havi 94.400 forint jövedelemnek, a havi 75 ezer forintos fizetési kötelezettségnél 158.400 forint bruttó jövedelemnek felel meg. Ez év közben bármikor változtatható.

Egy hétköznapi kisadózó számára ez hol jelent problémát?

Leginkább a szociális háló kihasználásánál. Például a szülés utáni CSED (csecsemőgondozási díj), GYED (gyermekgondozási díj), és a nyugdíj összegének megállapításánál. A nyugdíjnál a szolgálati időbe is belekavarhat, ami hatással van azokra, akik a Nők 40 programmal korábbra tervezték a nyugdíjba vonulásukat. Aki nem főállású, azok szolgálati időt nem szereznek és a fő jövedelmúk sem a vállalkozásból származik, így nem ők a leginkább veszélyeztetettek.

A főállású kisadózók akkor mire számíthatnak?

Egyrészről a CSED, GYED, nyugdíj megállapításának alapja a korábban bemutatott 94.400,- forintos (50 ezresek), illetve 158.400,- forintos (75 ezresek) bruttó lesz. A CSED-nél és a GYED-nél ennek a 70%-át kapják az anyukák a gyermek két éves koráig, természetesen bruttóban. A nyugdíj esetén az aktuális minimálbérhez igazítva arányosítani kell a szolgálati időt. A minimálbér 2018-ban 138 ezer forint, így egészen addig nem arányosítanak annál, aki 75 ezer forintot fizet, amíg a minimálbér nem éri el a 158.400 forintot.

Aki viszont 50 ezer forintot fizet, ami 94.400 forintnak felel meg, ami a 138 ezer forintnak csak a 68,4%-a, a szolgálati idejét is ehhez viszonyítják. Így egy év helyett csak 250 napot “írnak jóvá”.

November 1-tőlkezdődnek az országos bértárgyalások, aminek következtében 2019-ben 150 ezer forint fölé emelkedhet a minimálbér. Ebben az esetben, ha idén 0,684 az arányszám, akkor jövőre minimum 0,629-re csökkenhet és 2019-ben nem lesz 230 nap a kisadózók szolgálati ideje?

Lehetőség van a havi 75 ezer forint befizetésére, így egy darabig kivédhető ez a csökkenés.

Összegezve, ha van egy virágkötő, cipész, vagy könyvelő és unja, hogy másnak dolgozik és saját lábra akar állni, akkor vállalkozzon és igyekezzen túlélni a váltást. Egy kisvállalkozás beindítása sok kockázattal jár, amit korábban az adóterhek mennyisége és bonyolultsága tovább nehezített. Magyarországon lassan nemzeti sportá vált az adóelkerülés, az “adóoptimalizálás”, ami a vállalkozónak és az államnak egyaránt veszteség, az előbbinek erkölcsi, az utóbbinak bevételi. Ennek megoldására bevezettek egy egyszerűsített adózási formát, ami rendkívül kedvezőnek tűnik, de megvannak a maga buktatói. Egyrészről nem történik SZJA befizetés, ezért a családi és egyéb adókedvezmények kihasználására nincs lehetőség, ami egy nagyobb családnál több tíz-, vagy akár százezer forint kiesést is jelenthet havonta. Emellett a családalapításnál, a CSED, GYED és időskorban a nyugdíj megállapításánál, és a szolgálati idő kiszámításánál is jelentős veszteségek érhetik a kisadózót.

Ez alapján egy vállalkozás beindításánál gondolni kell a nyugdíjra, a családalapítás költségeire, a kieső jövedelmekre, tehát a korábbi munkahelyről való levállás egyet jelent az öngondoskodással.

Köszönöm Villányi Ajándéknak, hogy rendelkezésemre állt! Ha bármilyen kérdése van, kérem forduljon hozzám bizalommal! Jó vállalkozást! QFS Kapcsolat