
Elit játszma az emberekkel, sorsokkal, érzelmekkel
2018-05-03
A szolgálólány döbbenetes meséje
2018-05-28Ez a poszt több mint fél éves. A benne szereplő információk elavultak lehetnek!
A magyar lakosság nagy része halmozottan kiszolgáltatott. Függenek az államtól, a munkahelyüktől, a piaci tendenciáktól a pénzintézetektől. Harminc évvel ezelőtt mindez egy fennhatóság, a gondoskodó állam alá tartozott, majd jött a rendszerváltás, amivel a függés nem szűnt meg, csak szétosztódott. A politikai, gazdasági rendszer leváltásához csak pár év kellett, de az emberek függetlenedéséhez még harminc év sem volt elegendő. A magyarok többségénél az önrendelkezés szabadsága nem járt együtt az öngondoskodással, így náluk ez a jog valójában nem vált gyakorlattá.
A magyar társadalomra régóta jellemző, hogy alacsony szinten van a megtakarítási hajlandóság, miközben a fogyasztás és a nettó átlagjövedelem brutális mértékben növekszik. Például a többségnek még mindig egyszerűbb bízni az állami nyugdíjban, mint félre tenniük időskorukra. Ez az attitűd veszélyes, mert ha a pozitív forgatókönyv is érvényesül, és nem következik be a nyugdíjkatasztrófa, a nyugdíjasok akkor is ki lesznek szolgáltatva az akkori hatalomnak. Kényszerpályára állnak, hiszen a megélhetésük függ majd tőlük. Ez igaz a rossz körülmények között, alacsony bérért dolgozókra is, hiszen tartalék nélkül, leginkább egy családfenntartónak, rendkívül nehéz munkahelyet váltani. Megfelelő önerő és megtakarítás nélkül egy ingatlanvásárlás is jelentős kockázatokat rejt, amit a devizahitelek bedőlése látványosan reprezentált. Tény, a deviza alapú hitelek nagy részét forintosították, de az árfolyamkockázatot felváltotta a kamatkockázat, ami az eurónál és a svájci franknál elenyésző mértékű volt. Tíz évvel ezelőtt 8,5-11,5% körül mozgott a jegybanki alapkamat, ami most 0,9%. Például ma egy átlagos 10M forintos hitel 20 évre 4%-os kamattal 60.598,-Ft, ugyanez 9%-os kamattal 89.973,-Ft. Ez közel 30 ezer forintos emelkedés, pedig a 2008-asnál sokkal kisebb mértékű jegybanki alapkamat emelkedéssel lett számolva. Az öngondoskodás hiányát jelzi, hogy egyre elterjedtebbek a fogyasztási hitelek (áruhitel, személyi kölcsön, hitelkártya), amiknek nincs jövedelemtermelő képessége. Például egy ingatlanvásárlási jelzáloghitel esetében, ha beköltöznek az adósok a lakásba, akkor megspórolják az albérleti díjat, vagy ha nem, akkor ők adják ki albérletbe, így van a befektetésnek megtérülése. Ezzel szemben egy autóvásárlás hitel az egyik legrosszabb döntés kivéve, ha a munkához nélkülözhetetlen és nem csak presztízsből lett az autó megvásárolva.
Ha megfontoltan és körültekintően is járnak el az emberek, megtakarítás nélkül egy váratlan esemény, egészségromlás, baleset, munkahely elvesztés romba döntheti egy család egzisztenciáját, egy gyermek jövőjét, az időskor anyagi biztonságát.
A tudatosság és a felkészültség, megfelelő szakértelemmel jelentős anyagi előnyökkel járhat és csökkenti a kiszolgáltatottságot. Az alacsony jövedelmű családok hátrányos helyzetben vannak, hiszen az öngondoskodás náluk sok lemondással jár. Ezeknél a családoknál az államtól való függés kiiktatásában pont az állam segíthet az adókedvezmények, állami támogatások kihasználása által. Tételezzük fel, hogy egy albérletben élő fiatal párnak nemrég született meg a gyermeke. Apuka havi 150 ezer forintot keres, anyuka csedet kap, ami havi 100 ezer forint. Hármuknak 250 ezer forintból kell megélniük, és azt olvassák, hogy az öngondoskodás fontos. Reménytelennek tűnő helyzetükben segítséget nyújthat a tervezés és a tudatosság. Ha nyitnak egy egészségpénztári számlát, és az összes pelenkáról, babatápszerről, babatestápolóról, hintőporról, babaápolási termékről kérnek számlát, akkor a költések után 20% adókedvezményt vehetnek igénybe. Ha a szülőjük, nagyszülőjük sokat költ gyógyszerre, és kedvezményezettként feltüntetik őket a pénztárnál, akkor a gyógyszertárban hagyott százezrek után is ki lehet használni adókedvezményt. Ennek mértéke egy évben kettőjüknek akár 300 ezer forint is lehet, és ehhez nem volt szükség hosszútávú befektetésre. Ha az adókedvezményt a következő évben beleteszik egy lakástakarékpénztárba, akkor arra kaphatnak 30%-os állami támogatást, maximum 72 ezer forintot, amiből a későbbiekben megfelelő önerőt tudnak képezni az otthonteremtéshez. Ha valamilyen oknál fogva megszűnnének a támogatások az addig összegyűjtött tőkével már biztonságosabb és szabadabb életet élhetnek.
Az önrendelkezéshez öngondoskodásra van szükség.
Soha nem késő szabadnak lenni!
Ha szeretne takarékoskodni, vagy ki akarja használni a támogatásokat, hogy ne függjön senkitől, forduljon hozzám bizalommal! QFS Kapcsolat