Batman a legenda, Iron Man az egoista és Fekete Párduc az elszigetelt nacionalista
2018-04-07
A mélyből feltörő Vérző olaj
2018-04-23
Amikor a pénz hajhászása beteges szenvedéllyé válik és megmérgez mindenkit, tönkretéve életeket, sorsokat, kapcsolatokat.
Az üzleti életben elért sikereknek sokszor magánéleti csőd az ára. A leginkább elismerésre méltó eredmény az lenne, ha az ember a kettőt harmóniában tudná tartani, de egy igazán kiemelkedő teljesítmény elérésénél a mérleg legtöbbször elbillen, így ez a legritkábban kivitelezhető. A gazdagság következményei sokszor inkább tragikusak, mint irigylésre méltóak.
Legfokozotabban a világ legvagyonosabb emberénél ütközhet ez ki, aki a ’60-as, ’70-es években Jean Paul Getty volt. Vele kapcsolatban nagy port kavart, amikor 1973. június 10-én elrabolták 16 éves unokáját és 17 millió dollárt követeltek érte. Egy emberrablás mindig sok áldozattal jár. Ez még súlyosabb és pusztítóbb, ha a világ leggazdagabb, egyben legfukarabb, legkülöncebb, legöntörvényűbb és legparanoiásabb emberének az unokája a sértett.
Ebben a történetben rengeteg a potenciál egy fantasztikus filmhez. Fájdalmasan drámai a helyzet, amit a karakterek kidolgozásával, történetük bemutatásával, thriller és krimi elemek hozzáadásával egy jó rendező feszült, de egyben elgondolkoztató és tanulságos alkotást készítene belőle. Ridley Scott egy jó, sőt fantasztikus rendező, mégis ebből a nagy ígéretből semmit sem váltott be. Hol van az Alien filmek feszültsége, a Szárnyas fejvadász többrétegű mondanivalója, a Gladiátor drámaisága, A jogász kúlsága? Ez a történet egy tökéletes alapanyag ahhoz, hogy valami felejthetetlent, valami klasszikusat alkossanak belőle, mégis az egész egy zagyva, össze-vissza ugráló, felszínes, érdemtelen valami. A világ összes pénze című mozi felvonultat több érdekes, elmélyíthető karaktert, de a forgatókönyv folyamatosan elfeledkezik róluk. A történet bűnügyi, egyben családi dráma és társadalomkritika, de nem bontja egyik részt sem ki tisztességesen, így egyik sem igazán. A színészi játékok közül Christopher Plummer egyszerűen fantasztikus, de nagyon kevés a játékideje, hogy az egész filmet élvezhetővé tegye, a többiek meg csak jelen vannak. Ez a film egyedülállóan komplex és mégsem az, csak egy felüleletes időtöltés egy-két jobb jelenettel, némi mondanivalóval. Természetesen itt is elhangzik az a többször elővett párbeszéd, amikor megkérdezik, hogy mekkora vagyon lesz már elég és a válasz a TÖBB. Ezt már hallottuk, valami újat?
A világ összes pénze sem lenne elég ahhoz, hogy megnézzem ezt a filmet… Na jó, két órára megvehető vagyok Mr. Getty.
Nem tudom jó szívvel ajánlani ezt a filmet, inkább menjenek ki a verőfényes napsütésbe és élvezzék a tavaszt. QFS Kapcsolat