A Tőzsdecápa fogságában

Amikor a pénz az Isten, és az emberi erkölcs leborul a lábai előtt…
Oliver Stone 1987-es klasszikusában mindennek ára van. Életnek, szerelemnek, lelkiismeretnek. A Tőzsdecápák egy rendszerkritikus segélykiálltás. Az őrületes sebességgel változó világrend, a tovatűnő emberi értékek, az önbizalomhiányos, hatalommániás szociopaták, az egysíkú, felszínes, lelketlen, sötéten ragyogó életképek, és a pénzzel megvásárolható materialista vágyálmok drámaian lesúlytó egyvelegébe, mint egy bűzölgő, folytogató mocsárba, lehúzza a nézőt, és nem engedi el. Oliver Stone össztársadalmi kérdéseket feszegető, leleplező karakterdrámája tökéletesen bánik a szereplőivel. Gordon Gekko arrogáns, önző, apatikus közönyössége, manipuláló és öncélú példamutatása, kétes felsőbbrendűséggel, és pénzen vásárolt hatalommal párosul, így testesítve meg magát, az ördögöt. Bud Fox a felszínes, törtető, karrierista yuppie, egy elvtelen birka, aki farkas akar lenni, pedig csak embernek kellene maradni. Feltétel nélkül imádja istene földi helytartóját, korunk Richelieu bíborosát, sóvárogva a vágyott pozícióra a hatalom egyházában. Michael Douglas fantasztikus alakításával elviszi a show-t, még Charlie Sheen idegesítő nyafka picsogásából is kihozza a maximumot. A mellékszereplők profik, a látvány mára megfakult, de még mindig hatásos. A film legnagyobb erőssége a forgatókönyv. Több ma is hallott szöveget is köszönhetünk neki. “A kapzsiság jó.” “A legtöbben mennek a nyáj után. Csak tudd, a birkákat levágják.” “A pénz nem alszik.” Sokadszorra látva is hihetetlen hatása van az alkotásnak. Jó szórakozást! QFS Kapcsolat