Döbbenetes, ésszel szinte felfoghatatlan különbségek vannak a föld különféle országaiban élő emberek életszínvonala, pénzügyi helyzete és kultúrája között. A 20. században a tömegkommunikáció, és a turizmus, a 21. század elején az internet globális térnyerésének, a nyitott határoknak és nyílt társadalmaknak köszönhetően egyértelművé váltak ezek a szélsőségek. A globalizáció hatására emberek milliárdjai kerültek ki a mélyszegénységből, mégis a legtöbben azt érzik, hogy a társadalmak között minden eddiginél nagyobb szakadék tátong. Az országok pénzügyi helyzetét és kultúráját vizsgálva bepillantást nyerhetünk az ott élő emberek mindennapi életébe, megérthetjük a döntéseik motivációját, és reálisabb képet kaphatunk a valós megélhetési körülményekről. Természetesen a gazdasági és pénzügyi oldal egy kis szelete egy nép, ország, társadalom össz-, nemzeti kultúrájának, így mindenre kiterjedően nem kaphatunk válaszokat, de meghökkentő, érdekes, és rendkívül izgalmas világba nyerhetünk betekintést általa.

 

A föld 15 országát vizsgáltam különböző eszközökkel több hónapon keresztül. Készült az ott élőkkel interjú, kérdőíveket töltettem ki, és a fellelhető statisztikákat elemeztem, az adatokat hitelesítettem. Általában a külföldön élő, vagy külföldön született magyar ismerőseim voltak segítségemre, ami által érdekes különbségek fedezhetők fel a szubjektív, megtapasztalt, és a statisztikák által mutatott kép között.

 

Emellett az adott országokon belül is jelentős szélsőségeket figyelhetünk meg, mint például az alacsonyan vagy magasan képzett, a városban élő vagy vidéki, a helyi vagy bevándorolt, illetve a különböző országrészben élő emberek életszínvonalában. Az Olaszország déli részén élő, alacsonyan képzett, például mezőgazdaságban tevékenykedő, vidéki bevándorló, és a Rómában élő és ott született, magasan képzett, például orvos jövedelmi viszonya között óriási a különbség.

 

Ha ezt nemzetközi szintre emeljük, akkor pedig felfoghatatlan szélsőségekbe ütközünk.

 

Az Egyiptomban élő vidéki sofőr havonta közel 20 ezer forintnyi egyiptomi fontot keres napi 13-14 óra munkával, amíg például egy dán ápolónő Koppenhágában minimum 1,6 millió forintnyi dán koronát visz haza napi 8 óra munkával.

 

Természetesen a jövedelmen kívül sokkal több tényezőt kell megvizsgálni, de a szakadék nagyon mély, és széles. A gazdaságilag fejletlenebb országokban, a mindenhol fellelhető korrupció miatt, rendkívül kiszolgáltatottak az ott élők, és a szociális háló hatalmas lyukain pedig egyszerűen átzuhannak az emberek.

 

A korrupció és a pénzügyi kultúra, illetve a pénzügyi intézményrendszer fejlettsége és kihasználtsága rendkívül erős összefüggésben van egymással.

 

A felmérés szerint, ahol nem használnak bankszámlákat, nem vesznek fel hiteleket, nem takarítanak meg pénzügyi eszközökben, vagy nem kötnek biztosítást, ott a korrupció is igen nagy. Mindez teljesen érthető, hiszen az átláthatóság egy ilyen társadalomban inkább hátrány, illetve elveszik a fejlett pénzügyi rendszer legfontosabb alapja, a bizalom. Bizalom és a létminimumhoz elegendő látható jövedelmek nélkül, a kiépült pénzügyi intézményrendszer hiányában képtelenség befoltozni a szociális háló fájdalmasan tátongó lyukait.

 

Ezzel szemben a gazdaságilag fejlett országokban, minimális a korrupció, magasak a jövedelmek, és egy teljesen kiépült, és nagyon fejlett pénzügyi rendszer szolgálja ki a lakosságot.

 

Szinte minden korábbi kultúrális sajátosságot felváltott az anyagi függetlenség, és ez új kihívás elé állította ezen országok lakosait.

 

Például Egyiptomban, vagy Mexikóban nem takarékoskodnak nyugdíjra, hanem sok gyermek születik a családba, akiknek az összjövedelméből az idősek is részesednek. Természetesen egy ilyen társadalomban egy nőnek semmilyen esélye sincs a karrierre, vagy a szakmai önmegvalósításra, hiszen a családjának szenteli életét. Ez például a nyugati társadalmakban már szinte elképzelhetetlen. A folyamatosan csökkenő lakosság miatt nyugdíjkatasztrófa fenyeget, és az öngondoskodás lett az életben maradás eszköze. Amíg Nagy-Britanniában, vagy az USA-ban a hihetetlen magas ingatlanárak, és a karrier miatt is fontos dolgozói mobilitás következtében a családok inkább bérlik az otthonukat, addig például Ukrajnában, Romániában szinte minden családnak az elsődleges célja, hogy saját ingatlannal rendelkezzen.

 

A következő hetekben ezekhez hasonló összefüggéseket, tényeket és rendkívül izgalmas érdekességeket olvashatnak. Tartsanak velünk Szingapúrba, Egyiptomba, Máltára, Szerbiába, Romániába, Ukrajnába, Ausztriába, Németországba, Olaszországba, Spanyolországba, Dániába, Nagy-Britanniába, az USA-ba, Mexikóba, és nem utolsósorban összehasonlításképpen Magyarországot is bemutatjuk Önöknek! Csütörtökön folytatása következik… QFS Kapcsolat