Önkéntes nyugdíjpénztár versus Nyugdíjbiztosítás, azaz tények, érvek, ellenérvek (2. rész)
2017-02-24Jöjjön az első adás, hogy ne legyen Önnek adókiadás! QFS Vlog
2017-03-27Ez a poszt több mint fél éves. A benne szereplő információk elavultak lehetnek!
Az elmúlt hetekben a szmogriadó kapcsán többször felmerült az egyéni, és az állami felelősségvállalás kérdése. Az eszmecserék végeredménye, hogy az egyén általában az államtól várja a teljeskörű megoldást, viszont a kormányzati döntéshozatalra minimális a ráhatása. Ennek fényében, véleményem szerint, a leghatékonyabban az egyén cselekedhet, az állam pedig ösztönözheti, és segítheti ezeket az akciókat. Egyre több, az Európai Unió által is támogatott, program kerül kihirdetésre, ami által a családok forráshoz jutthatnak, például az otthonuk energiahatékonyságának növeléséhez. Ilyen például az Otthon Melege Program 2017, amely vissza nem térítendő támogatást nyújt. Ha valaki nem felel meg a feltételeknek, 2017. április 27.-től igényelhető, a 115 milliárd forint keretösszegű “Lakóépületek energiahatékonyságának és megújúló energia felhasználásának növelését célzó hitel”. Ennek keretében a családi házaknál maximum 10 millió, a társasházaknál lakásonként maximum 7 millió forint kamatmentes hitelre adható be kérelem, akár 20 éves futamidőre. Ennél a programnál elegendő 10% önerő, és 2 millió forintig nem terhelik meg az ingatlant (további részletek: Termékleírás-8 kiadhato, Eljarasi_rend_lakossagi_energetika). Ezeknek a programoknak a kihasználásával nem csak a lakosság érhet el jelentős megtakarítást (rezsiköltségek visszaszorítása), hanem a fűtéssel a levegőt szennyező károsanyag-kibocsátás is jelentősen csökkenthető. Ezeknek a forrásoknak az igénybevétele utánajárást, és felkészültséget igényel. Állami támogatás lévén a bürokrácia elkerülhetetlen, de a cél nem megvalósíthatatlan. Az egyéni és társadalmi haszna viszont vitathatatlan. Nem vagyok a témában szakértő, így a következtetéseim utánajáráson alapulnak. Természetesen kapva kaptam az alkalmon, amikor megkeresett a szmogriadós bejegyzésem végett egy kollegám, hogy van tapasztalati és szakmai hozzáfűznivalója. Ő környezetmérnők, és környezetvédelmi aktivista.
Gajárszki Áron a 41 éves, újbudai családapa, aki 5 éve független pénzügyi tanácsadóként tevékenykedik. Az ELTE-n végzett 2001-ben földrajz-biológia szakos tanárként, majd környezetmérnök diplomát szerzett. Az egyetem után 2001- 2012-ig környezetvédelmi tanácsadóként dolgozott több cégnél. Szakmai tapasztalata leginkább környezetvédelmi auditorként, illetve hulladékkezelési szakértőként van. 2010-től a 11. kerületben önkormányzati képviselő, és környezetvédelmi tanácsnok. Több civil szervezetben aktív, köztük a Magyar Kerékpárosklubban, a Tudatos Vásárlók Egyesületében, a Város Mindenkié Mozgalomban, a Greenpeace-ben, és a Levegő Munkacsoportban. Ismeri a magyar zöldmozgalom krémjét, valamint a szórakozva tanulást nyújtó Ökofilmklub Egyesület elnöke, ahol környezeti, és társadalmi problémákkal foglalkozó filmeket vetítenek kétheti rendszerességgel.
„A fenntartható társadalom a cél.”– kezdte egy kávé mellett a beszélgetésünket Áron, a kedvenc olasz kávézónkban. „Az egyén cselekvésének két mozgatórugója lehet: az egyik az ösztönzés. Ilyen a költségkimélés, amely egy pénzben kifejezhető érdek, és kiszámolható. A másik az egyéni felelősségvállalás. Ha cselekszünk, és akár lemondunk az autó kényelemről egy tisztább levegőjű Budapestért, pozitív hatással vagyunk a környezetre, és így a társadalomra is. Ennek nincs rövidtávú anyagi haszna.” Rövidtávú nincs, de hosszútávon például az egészségromlással, az egészségügyi kiadások jelentősen megnőnek. „Budapesten az a szerencsés, hogy nagyon jól lehet közlekedni kerékpárral. Minél többen kerékpároznak, annál jobban kiépül az infrastruktúra, és a kultúránk részévé válik. Például a kerékpáros klubnak van egy “bebiciklizés” nevű projektje. Vasárnap, amikor nincs nagy forgalom, bekísérik a biciklizni vágyókat a belvárosba. Megmutatják a biztonságos útvonalakat, hogy mire kell odafigyelni a közlekedésnél. Szintén jó kezdeményezés, és rendkívül praktikus a BuBi (hivatalos nevén: Budapesti Kerékpáros Közösségi Közlekedés). A tapasztalatok vegyesek, de a fiatalok nagyon kedvelik.” Kerékpározni Budapesten? Bennem ez eddig még fel sem merült. Szombathelyen (szülővárosom) teljesen természetes ez a fajta közlekedés. Tökéletes alternatíva a gépjárművek helyettesítésére. “A társadalmi felelősségvállalásnál fontosnak tartom a példamutatást, a közlekedési döntéseknél is. Jó példa erre a zuglói, a new york-i polgármester, és a dán nagykövet. Így lehet egy kampány sikeres, és igazán népszerű. Talán ennek is köszönhető, hogy a fiatalok környezettudatosabbak. A telefon “trendibb”, mint az autó.” Azt tapasztaltam, hogy az anyagi ösztönzés sokkal hatásosabb az eszköz és életmódváltáshoz. “Parkolóhiány, dugók, légszennyezés. Ezek szerintem erőteljes ösztönzők. Magyarországon egy átlagos autó havi költsége 50-80 ezer forint, miközben az átlagjövedelem 170.000,-Ft. Ami még probléma, hogy 100 autóban átlagosan 120-an utaznak. Ha nem tankolnak bele egy liter üzemanyagot sem, sokszor 30-40 ezer forintba kerül az autó fenntartása. Amortizáció, gumicsere, parkolás, szervízköltség, biztosítások, adó, esetleg büntetés, és még sorolhatnám. Fel kell ismerniük az embereknek, hogy az autó szörnyen rossz befektetés. Jelenleg a magasabb kategóriás új autókat ritkán veszik magánszemélyek. Leginkább cégautónak veszik. mert le lehet írni az adóalapból a költségek egy jelentős részét.” Sokan nem engedhetnek maguknak prémium kategoriás autót. Tény, a vagyonosabb réteg megvizsgálja a befektetésének megtérülését, de mi van a többiekkel? „Sokan tartanak azért autót, hogy megoldható legyen a nagy bevásárlás hétvégén, és kiszaladjanak a nagyihoz, ha baj van. Kiszámolták, hogy ezekben az esetekben jobban megéri a taxi. Tény, függ mindez a lokális elhelyezkedésektől is, de nagy többségben ez az állítás igaznak bizonyul. Ma már egyre többen szállítatják házhoz a bevásárlólistán szereplő termékeket (G’Roby, Tesco). Megéri, hiszen 590-990 Ft-ért berakják a kamrába a teljes bevásárlást.” Rengeteg lehetőség, költségkímélő megoldások. Mi a helyzet a fűtéskorszerűsítéssel? Jelentős támogatásokhoz lehet most hozzáférni. „A fűtés a légszennyezettség másik oldala. A legkörnyezetbarátabb fűtés, ha nem vesszük az alternatív megoldásokat (napenergia, hőszivattyú, stb), a sokszor támadott távfűtés. Itt is nagyon sok múlik a szigetelésen, ami jelenleg az egyik legnagyobb probléma. Az Otthon Melege Program erre probál reagálni, de akinek nincs kiváló pályázatíró kapcsolata, nagyon rossz esélyekkel indul.”
Tehát még egyszer: A levegő minősége ugyanolyan hatással van az emberek egészségére, mint a mozgásszegény életmód. A városi életforma megköveteli a rendszeres egészségügyi szűrést, de a jelenlegi egészségügyi ellátó rendszer minősíthetetlen. Az emberek kénytelenek külön egészségbiztosítást kötni, ha gyors, és hatékony ellátást akarnak. Szerencsére egyre nagyobb a verseny, ami az árakra is jótékony hatással van, és a szolgáltatások is folyamatosan bővülnek.
A kávét megittuk, a sütemény elfogyott. Megköszöntem a beszélgetést, rendkívül érdekes volt. Majd az elméleti kalandozásból, a kellemes kis kávézó nyugalmából, visszazuhantunk a nagyvárosi élet pörgős forgatagába. QFS Kapcsolat