Ne olvassa el, ha örökké áldozat akar maradni! Jogérvényesítés fillérekből. 2. rész

Magyarországon az „átlagpolgár” fel sem fogja, hogy milyen hihetetlenül kiszolgáltatott helyzetben van. Elfogadja, továbblép, mert úgy érzi őt nem védik a törvények, neki nincs joga a védelemhez. Hiszem, hogy ez nincs így! Legutóbbi írásom folytatásaként Dr. Szabó-Présing Katalinnal (szabopresing) beszélgetve keressük a megoldást!

Melinda és Balázs megdőbbentő esete a munkajogi jogvédelem kategoriájába tartozik. A munkajog mindig kulcskérdés akár egy cég, akár egy magánszemély életében. Egy munkavállaló alárendelt viszonyban van a munkáltatóval szemben, amit sok esetben ki is használnak. „A munkavállalók azok, akiknek mindig kevesebb pénz jut arra, hogy eljussanak egy ügyvédhez, vagy egy olyan szakértőhöz, aki a védelmüket, támogatásukat el tudja látni. Nyilván egy cégnek ez sokkal egyszerűbb. Gyakran alkalmaznak munkajogászokat, ügyvédeket az érdekeik érvényesitésére.” Számtalan munkajogi probléma lehet, mint például a túlórák el nem számolása, vagy a felmondási védelmek figyelemen kívül hagyása a munkáltató részéről. Kevesen tudják például, ha egy gyermek természetes módon nem fogant meg, és mesterséges kezelés szükséges, akkor a kezelés ideje alatt nem mondható fel az anyának (van maximum idő). Mindezt a munkáltató tudomására kell hozni, viszont ez sok esetben nem történik meg. A szülők szégyellik, vagy csak egyszerűen nem akarják kiteregetni a szennyest. Emiatt a munkáltató mentesül a védelem betartása alól. A cégek természetesen tisztában vannak a törvényi előírásokkal, viszont a munkavállalók leginkább újságokból értesülnek ezekről. “Nemrég történt, hogy egy ügyfelemet áthelyezték egy másik városban lévő telephelyre, ami számára nem volt kedvező. A cég kitartott amellett, hogy jogszerűen járt el. Amikor vitába keveredtek a kötelezettségeket folyamatosan sorolták, de a jogokat nem vették figyelembe. Itt jöttem be a képbe, mert szerencsére ügyvédhez fordult. Végül peres eljárássá fajult, de nyertünk.” Hihetetlen milyen nagy egy munkavállaló kiszolgáltatottsága.

Szombat reggel van. Lemegyek a pékségbe, és veszek egy mandulás, barackos paleo süteményt. Ez a kedvencem! Mindennapos történet, és eszembe sem jut, hogy ezzel a cselekedetemmel egy szerződést kötetett. A szerződés nem csak írott, írásbeli, hanem lehet szóban, ráutaló magatartással is kötni. A szerződéses jogvédelem egy gyakran előforduló, és rendkívül szerteágazó terület. Legtipikusabbak a fogyasztói szerződések. Mikor lehet kicserélni az árut? Mikor van javítási kötelezettség? Kinek milyen jogai vannak? Ki mit kérhet, és mit kell vállalnia? Egy kár esetén kinek kell bizonyítani? A jótállásnak, és a szavatosságnak milyen szabályai vannak? Rengeteg kérdés van, amire leginkább egy szakértő tudja a választ. Viszont, sokszor a vásárolt termék árához képest jelentős kiadással jár az ügyvédek tiszteletdíja, a szakértői költségek, stb. Ezért nem fordulnak ügyvédhez az emberek. Például egy 75.000,-Ft-os telefonnál nem akarnak kiadni még óránként 25.000 ft-ot ügyvédre. „Sokan inkább elengedik, és nem járnak utána a jogosságának. Hisznek az eladónak, és továbblépnek.”

„Nemrég volt egy ügyem, ahol az ügyfél néhány éve vett egy lakást. Azt gondolta, hogy csak tehermentesen lehet vásárolni, és eszébe sem jutott, hogy a társasház felé jelentős közös költség elmaradása lehet az előző tulajdonosnak. Ezt a terhet az ingatlannal megörökölte. Az elmaradást neki kell kifizetni, természetesen egy peres eljárásban az előző tulajdonostól meg lehet probálni azt behajtani. Ebben az esetben figyelembe kell venni, többek között, az elévülést is, ami például az esetünkben fennált. Emiatt ezt az eladón nem lehetett behajtani.” Az ingatlan jogvédelem ilyen, és ehhez hasonló esetekre nyújt fedezetet.

A következő részből: „Sok esetben drasztikusan kifejezve magam, megfélemlítés történik.”

Folytatása következik…