Emelkednek a bérek, a magyarok mégis rosszabbul élnek? Mennyi jön be valóban havonta?
2016-10-21
Jogérvényesítés fillérekből. Ki akar örökké áldozat lenni?
2016-11-10
Ez a poszt több mint fél éves. A benne szereplő információk elavultak lehetnek!
Darázsfészekbe nyúltam, amikor megkérdőjeleztem azt az általánosan elfogadott nézetet, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által mért magyar átlagjövedelem nem felel meg a valóságnak. (lsd: Emelkednek a bérek, a magyarok mégis rosszabbul élnek?)
„Sokkal kevesebbet keres a tömeg, csak a magas jövedelműek kisebbsége húzza fel a számokat.”
„Csak minimális béremelkedést tapasztalnak az átlagemberek.”
Sok hasonló véleményt olvastam, hallottam az elmúlt hetekben. Szkeptikus voltam a teóriával kapcsolatban, hiszen több, mint tíz éve vizsgálom emberek anyagi helyzetét és én mást tapasztaltam. Tény, hogy az elmúlt években a reálbérekkel párhuzamosan nem nőtt az öngondoskodási hajlandóság. Sok esetben (például nyugdíj) még mindig az államtól várják a megoldást. Kíváncsiságtól vezérelve végül arra vállalkoztam, hogy megkérdezem az embereket. Név nélkül, őszintén mondják el, hogy mekkora a tényleges havi bevételük, és mennyit költenek pénzügyi termékekre. Tisztában voltam azzal, hogy senki nem szereti, ha a pénztárcájában kutakodnak, én mégis megtettem. A kérdőívet (lsd: mennyi-jon-be-valoban-havonta-statisztika-2016-11-03) egy héten keresztül lehetett kitölteni, és a QFS oldal kedvelői közt hírdettem. A felmérés nem reprezentatív, összesen 99-en töltötték ki. A kérdések közt szerepelt tevékenységi terület, a legmagasabb iskolai végzettség, a havi nettó jövedelem, az ezen felüli, be nem jelentett, bevétel nagysága. A pénzügyi termékekre vonatkozóan a hitelek havi törlesztője, a megtakarítások havi díja, és a biztosításokra kiadott díjak nagysága. Érdeklődtem az elégedettségről, és az ideális havi bevételről is. Íme az eredmény:
Jog és mezőgazdaság területen dolgozó nem töltött ki kérdőívet. A művészet, kultúra, vendéglátás, idegenforgalom, egészségügy területen dolgozók is elenyésző mértékben, az össz válaszadók 8,5%-a sorolható ezekbe a kategóriákba. Ez fontos információ, mivel a munkaerőpiacon jelentős súlyuk van, és köztudottan jelentős a pluszba kapott összegek nagysága a hivatalos bérhez képest (szervízdíj, „borravaló”, hálapénz stb). Végül a felmérés nem fedte le az összes társadalmi csoportot, hiszen minden kitöltőnek volt legalább egy szakmunkás bizonyítványa, és több, mint a fele (53,5%) felsőfokú végzettséggel rendelkezik.
A KSH adatai szerint a magyar netto átlagjövedelem közel 170.000,-Ft/hó. Ehhez képest, a megkérdezettek közel fele (49%) 200.000,-Ft felett keres bejelentve. Ennek a rétegnek a negyede többet, mint havi 500.000,-Ft-ot.
A 150.000,-Ft alatt keresők 73%-ának van egyéb, be nem jelentett, jövedelme, amivel kiegészítik az alacsony bejelentett bérüket. Ezt lebontva, kiemelkedő helyen vannak (össz: 21%, rész: 57%) a 100.000,-Ft alatti bejelentett jövedelműek, viszont nagy többségben közülük kerülnek ki a nem bejelentett többletbevétellel rendelkezők (81%-nak van ilyen plusz bevétele).
A megkérdezettek 47,5%-ának van szürke és fekete jövedelme, 17,2%-nak több, mint 200.000,-Ft.
Azt gondolhatnánk, hogy a pár évvel korábbi devizahitelek havi törlesztőjének terhe miatt alacsony a megélhetésre szánt összeg. A megkérdezettek 43,4%-ának nincs semmilyen hitele. 21,2%-nak kevesebb, mint 50.000,-Ft a havi törlesztője, viszont több, mint 10%-nak 100.000,-Ft feletti, amit leginkább a legmagasabb bejelentett kategoriába tartozók fizetnek.
Döbbenetes tény, hogy a megkérdezettek negyedének nincs semmilyen megtakarítása. A jövedelem relevanciája elhanyagolható az iskolázottsághoz képest. A felsőfokú végzettséggel rendelkezőknek van leginkább tartalékképzési hajlandóságuk (83%).
Ugyancsak döbbenet, hogy a megkérdezettek közel negyedének (24%) nincs semmilyen biztosítása. Ami ijesztő, hogy a tartalékkal nem rendelkezők 52%-ának nincs biztosítása sem, így egy váratlan élethelyzet (baleset, súlyos egészségromlás, autólopás, ingatlankárok, például tűzkár, betőréses rablás) esetén rendkívül kiszolgáltatottá válhatnak, egy kilátástalan jövőképpel.
Az utolsó része a kérdőívnek arra kérdez, hogy mennyire elégedett vagyoni helyzetével, és mi lenne az ideális havi jövedelem. A válaszadók többsége, (34%) elégedetlen vagyoni helyzetével, ami az előzményeket figyelembe véve várható volt. Vannak, akik időbként elégedettek (29%), és kisebbségbe szorulnak, akik elégedettek (28%). Mekkora jövedelemmel lennének elégedettek az emberek? A jelenlegi több, mint kétszerese, átlag 391.000,-Ft-tal.
Összegezve: Rendkívül nehéz teljes képet kapni az emberek jövedelmi helyzetéről ma Magyarországon. A KSH által közölt átlagjövedelem szerintem reális, nem a földtől elrugaszkodott „becslés”. A hitelekre fordított kiadás az elmúlt években jelentősen csökkent, ami dícséretes, viszont jelentős a lemaradás az öngondoskodást tekintve. A lakosság nagy részben elégedetlen a jövedelmével, ami elvileg megváltozna, ha megduplázodna a befolyt összeg. Hogy ez valóban így van-e? Az a jövő zenéje. QFS Kapcsolat