Emelkednek a bérek, a magyarok mégis rosszabbul élnek? Mennyi jön be valóban havonta?

Közelgő tél, dermesztő tény: Fűteni vagy enni? Helyette mit lehet tenni?

2016-10-14

Lehull a lepel, amit még a boríték sem fed el. Bérekről, őszintén!

2016-11-03

Emelkednek a bérek, a magyarok mégis rosszabbul élnek? Mennyi jön be valóban havonta?

Ez a poszt több mint fél éves. A benne szereplő információk elavultak lehetnek!

Sírva vígad a magyar…

„A bérek emelkednek, de a sírás megmarad? Így sincs pénze a magyarnak?” -kérdezi egy amerikai közgazdász, ha megvizsgálja a magyar statisztikákat.

„Egy év alatt közel 12.000,-Ft-ot emelkedtek az bérek, de nincs pénze az embereknek tízezret félretenni a gyermeke jövőjére/a nyugdíja bebiztosítására?”– kérdezheti értetlenkedve egy magyar pénzügyi tanácsadó.

Az elmúlt években folyamatosan csak arról olvasok a szaklapokban, hogy minimális infláció mellett, milyen dinamikusan emelkednek az átlagbérek Magyarországon. Az adóváltozások miatt a nettó jobban, mint a bruttó. A mindennapokban az emberektől viszont nem ezt hallani.

Divat a sírás az alacsony jövedelem miatt? A kultúra része lett? Ezzel vígasztalja magát az idősebb korosztály, aki nyugdíj előtt rájön, hogy egy forint tartaléka sincs? Ahogy az édesapa is, aki azt mondja fiának, hogy vegye fel a diákhitelt, mert nem tudott félretenni a továbbtanulására? Mennyit keresnek valójában a magyarok? Hihetünk a statisztikáknak?

Elviekben a jövedelmek mértékét és eloszlását egyszerűen lehet mérni. Minden bevétel után adózni kell, így pontos összegek állnak rendelkezésre. Gyakorlatilag mégis ez az egyik leghomályosabb, legmérhetetlenebb terület ma Magyarországon.

Pár nap különbséggel két cikk is megjelent a napi.hu-n. Az első azt taglalja, hogy a valódi átlagbér jóval alacsonyabb, ha figyelembe vesszük a bérek eloszlását. Itt az alapot nem a jövedelem, hanem a keresők száma adja. Az írás szerint, ezzel a módszerrel, a nagy többség átlagbére jobban kimutatható (medián ekvivalens: leegyszerűsítve az a jövedelem, amelynél szám szerint ugyanannyi ember keres többet, mint kevesebbet). 2015-ben a 162.300,-Ft-os havi netto átlagkeresettel szemben, a magyar netto medián jövedelem csak 118.000,-Ft-ot tett ki. Ez közel 45 ezer forintos különbség, ami megmagyarázná, hogy miért olyan nehéz még mindig megélni, és havonta félretenni. A másik cikkben pedig megerősítik, hogy a bérnövekedések dinamikája töretlen, ami idén, a netto keresetekre vonatkozóan, 7,6%-ot jelent (havi 12.334,-Ft). Ma hazánkban több, mint 4 millió munkavállaló van, így ez a többlet igen jelentős összeg. Ha nem növekszik évek óta az alsó, és középosztály jövedelme, akkor hova tűnik havonta az a több, mint 51 milliárd forint? Csak a felső tízezer gyarapodik ennyivel? Nem hiszem, de tételezzük fel, hogy 118.000,-Ft a tömegeket leképező havi átlag jövedelem. Ebben az esetben hol szerepel a statisztikában a zsebbe csúsztatott pénz?

Kutatások szerint a munkavállalók hatoda zsebbe kapja fizetésének egy részét, vagy egészét (lsd: zsebbe kapott kiszolgáltatottság). Rendkívül gyakori, hogy minimálbérre jelentik be az alkalmazottakat, és a fizetésük akár többszörösét kapják zsebbe. Legtöbbször rákényszerülnek, hogy az alkut elfogadják, ha szükségük van az állásra. Mi vár ilyenkor rájuk? Munkáltatóval szembeni kiszolgáltatottság, a támogatások kihasználásának korlátai, az otthonteremtés esetén, egy hitel felvételének nehézségei, és még sorolhatnám. Ami megdöbbentő, hogy jogorvoslati lehetőségre nincs sok esély, mert akár három év szabadságvesztéssel is büntethető nem csak a foglalkoztató, hanem a munkavállaló is (lsd: borítékért börtön). Ez annyira hihetetlennek tűnt, hogy megkérdeztem egy ügyvédet ennek valódiságáról. Dr. Szabó-Présing Katalin ügyvéddel éppen egy interjút készítettem (lsd hamarosan), és kihasználtam az alkalmat.

“A lehetőség adott, de nagyobb a valószínűsége, hogy nem a munkavállalót fogják jobban megbüntetni. Azt is figyelembe kell vennie a bíróságnak, hogy a munkáltatóhoz képest alárendelt helyzetben van. A munkáltató diktálja a feltételeket, a munkavállaló maximum elfogadja azokat. Ma örülhet a munkavállaló, hogy kap munkát, leginkább olyat, ami jobban fizet, mint a minimálbér.” -reagált Katalin. Köszönöm a megerősítést!

A másik oldal a vállalkozók. Szállóigévé vált a kérdés: Számlával, vagy számla nélkül? Ha valaki konyhabútort csináltat, gépjárművet javitatt, vagy csak egyszerűen kihívja a vízvezeték szerelőt, várhatja a kérdést, mert nem lesz egyértelmű. Nem úgy, mint az olcsó megoldásokat kereső megrendelő válasza.

Összegezve a magyar bérek nagysága olyan, mint a Bermuda háromszög rejtélye. Titokzatos, és műszerekkel pontatlanul mérhető. A tapasztalatom azt mondatja velem, hogy jelentősen emelkedtek a jövedelmek az elmúlt pár évben, de bármennyi is marad a családoknál, ha kezükbe akarják venni sorsuk irányítását, és nem akarnak kiszolgáltatott helyzetbe kerülni az öngondoskodás elengedhetetlen. QFS Kapcsolat