Mi nem gondolkozunk, jótékonykodunk, de nem a családoknak, hanem az államnak…
2016-10-07
Emelkednek a bérek, a magyarok mégis rosszabbul élnek? Mennyi jön be valóban havonta?
2016-10-21
Ez a poszt több mint fél éves. A benne szereplő információk elavultak lehetnek!
A négy éves Marci nagy szemekkel figyeli édesanyja gondterhelt arcát, aki feszülten ütlegel egy számológépet. Nem érti mi történik, hiszen Ő jól érzi magát. Építőkockából házakat épít a jó melegben, egy puha szőnyegen, a hét éves, éppen iskolás testvérével. Pénzügyekről beszélgetünk, ami számára fájdalmasan unalmas, ezért vissza is tér a sokkal izgalmasabb alkotáshoz. Én az édesapjával beszélgetek, és az általuk kihasználható adókedvezményeket, állami támogatásokat vesszük végig. Gabi, a gondterhelt anyuka, a család költségvetését állítja össze, hogy megvizsgáljuk, hol tudunk spórolni, hiszen “KÖZELEG A TÉL”. A nagysikerű sorozatban a tél egy több szempontból nyomasztó, és baljós évszakot jelent, és ez igaz ennél a szeretetteljes családnál is.
“Nagyon lehűlt az idő, meg kellett igényelnünk a pótfűtést. Ez jövő hónaptól minimum 25.000,-Ft-os többletköltséget jelent.”- mondta Gabi, és beírta az összeget a megfelelő mezőbe. Elmesélte, hogy a ’90-es évek óta nem volt felújítva, korszerűsítve a lakás. Mindig vártak valami lehetőségre, hogy pályázat, és támogatás útján pénzt kapjanak, de leginkább a társasház többi lakójának közömbössége miatt, ez eddig nem valósult meg. A kétségbeesés hangján beszélt hozzám, éreztem, hogy szükségük van a segítségemre. De mindenekelőtt egy kérdést tettem fel: Őszinte legyek, vagy jófej?
2016 januárjában a magyar családok 77%-a átlagosan 30-33 ezer forintot költött fűtésre. Ez az összeg az éves rezsijük közel 75%-át teszi ki. A lakossági ingatlanok nagy része (közel 700 ezer otthon) energiahatékonysági szempontból elavult. Ezeknek a korszerűsítésével a fűtési költségek havi átlag 45-50%-kal csökkennének. A magyar lakosság 17%-a távfűtött lakásban él, ami az egyik legpazarlóbb fűtési mód. A lakások egyedi hőszabályozására, a legtöbb esetben, nincs lehetőség, ezért túlfűtöttek. A lakók, a kellemes hőérzet eléréséért, nyitott ablak mellett „az utcát fűtik”. A nyílászárók elavultak, a falak hőszigetelése nem megoldott. A gépi szellőztetés újdonságnak számít, és régebbi lakásoknál nehezen kivitelezhető. Az állami támogatások (panelprogram, otthon melege program) kihasználása időszakos, feltételekhez kötött, önerőt igényel, tervezhetetlen. Egy átlagos lakás teljes korszerűsítése átlag 1,5-2 millió forintba kerül. A legmegbízhatóbb, az önerőből, megtakarítások útján, például lakástakarékpénztár felhasználásával, az állami támogatás kihasználásával történő finanszírozás. A rezsiköltség jelentős csökkenése miatt, leginkább a mostani alacsony hitelkamatok mellett, egy jelzáloghitel felvételével is gyors megtérülés várható. Egyedi fűtéssel, és hőszabályozással, már 150-200 ezer forint ráfordítással is elérhető jelentős költségcsökkenés (helységek külön hőfokon fűtése, üres helységek szeparálása, munkaidő alatt minimális hőfokra állítással stb.).
Őszinte! -válaszolt Gabi. Hirtelen nem értette a kérdést, de gyorsan jött a megvilágosodás. Felvázoltam nekik, hogy két évre le kell mondaniuk a külföldi nyaralásról, és az egyik autóról is. Kevesebb költség, megszorítás, takarékosság. Ha hozzátesszük, amit a segítségemmel támogatásokat kihasználunk, akkor csak két szűk esztendő kell, és nem kell rettegniük a közelgő fűtésszámlától.
Ma Magyarországon 4,1 millió háztartásból 2,1 millióban van gépjármű, amelynek átlagértéke több, mint 1,3 millió forint. Egy gépjármű fenntartása az mno.hu számításai szerint átlag 56.460,-Ft/hó. Ez az összeg nem tartalmazza az amortizációt, ami ugyancsak jelentős tétel. Ha a gépjárműnek nincs jövedelem termelő képessége, akkor a világ egyik legrosszabb beruházása.
De akkor hogy megy Feri dolgozni? -kérdezte Gabi, amire már a férj is felkapta a fejét. Van Ferinek olyan munkatársa, akinek nincs autója? Kérdezd meg tőle! -válaszoltam. A család feje szúrós tekintettel nézett ránk, és csak annyit fűzött hozzá: Majd megbeszéljük!
Annyiban maradtunk, hogy elintézzük a kedvezmények igénylését, és leváltjuk a biztosítások egy részét, hogy csökkentsük a költségeket. A lakástakarékpénztárra később visszatérünk, ha majd belefér. Úton az irodámba csak arra gondoltam, őszinte helyett mégis jófej lettem, és tíz év múlva, mikor október közepén találkozom a családdal, kétségbeesett hangon szólva csak annyit mondanak: Megint jön a lakótelepi rémálom, és az állam megint kihagyott minket a szórásból. QFS Kapcsolat