Menni, vagy maradni… hogy, és hol érdemes lakni?

Emelkedő ingatlanárak és albérleti díjak, túlkereslet az ingatlanpiacon, otthonteremtési támogatások jelentős mértéke stb…

Címszavak, melyeket mindenki ismer, de a lakosság, az „átlagemberek” tapasztalatom szerint másra kíváncsiak: Milyen hatással van mindez rám? Milyen lehetőségeim vannak? Hogyan befolyásolják az életemet ezek a hangzatos kijelentések? Lehet saját otthonom? Ki tudom majd fizetni a saját, vagy a főiskolás gyermekem albérletét? Emelkednek tovább az árak, és ha igen meddig?

Ahhoz, hogy ezekre a kérdésekre válaszolni tudjak, körbe kell nézni, hogy mi is történik jelenleg az ingatlanpiacon. Csorba Dánielt (akiről itt és itt írtam korábban) kértem meg, hogy vezessen körbe, mutassa be, hogy mi is történik jelenleg, és mondja el a véleményét, hogy várhatóan mi várható a következő években.

„Nem gondolom, hogy az ingatlanárak annyira extrém magas szinten lennének. Fél éve értük el a 2008-as árszintet, és most kezdik elérni az ingatlanok a reálértéküket, ha egy egészséges, folyamatos, környezeti hatásoktól mentes ingatlanár emelkedéssel számolunk az elmúlt 8 évet véve alapul.”- kezdte helyzetértékelését Dániel. Ha a KSH adatait megnézzük, akkor 2008 és 2012 között az ingatlanértékesítések 55%-ot estek, az újépítésű ingatlanoknál még brutálisabb 85%-os a zuhanás. Ez kihatott az ingatlanárakra is, erős túlkínálati piac alakult ki. A 2012-es mélypont után 2015 év végéig 38%-kal több ingatlant adtak el, megnőtt a kereslet, ami erősen megdobta az árakat. Ami érdekes, hogy az újlakások eladása nem növekedett, leginkább mert nem nagyon volt mit eladni. Mi várható a jövőben? Leginkább a budapesti ingatlanok esetében várható további árnövekedés. “A használt lakásoknál, sokáig az Airbnb, booking.com kiadásokra történő vásárlások nyomták fel durván az árakat. Ezeknél magasabb a százalákos megtérülés, így a befektetők magasabb áron is felvásárolták az ingatlanokat, kiszorítva ezzel az átlagos lakáspiacot, így emelkedtek az árak. Viszont túl sokan kezdtek el ezzel foglalkozni, így többen kiszáltak az airbnb-ből, és folyamatosan kikerülnek a lakások a piacra. Így a magánszemélyek lakáshoz jutnak, amivel fenntartják a keresletet. Az újlakások esetén megfigyelhető, hogy többszöröse a kiadott építési engedélyek száma, mint a tényleges építkezés, hiába a kormányzati intézkedéseknek (pl: CSOK, ÁFA visszatérítés). Kivárnak az építési vállalkozók, hogy még kedvezőbb építési feltételek legyenek. Így a keresleti piac még több éven keresztül jellemző lesz.”

Lakás előtakarékosság állami támogatással, lakásbiztosítás, CSOK, lakáscélú jelzáloghitel és annak havi törlesztője után igénybevehető adókedvezmény, és még sorolhatnám hány ponton kapcsolódik a pénzügyi tanácsadói munkámhoz az ingatlanpiac. Nekem is az a tapasztalatom, hogy az árak folyamatosan emelkednek, és ennek töretlensége egyelőre borítékolható. A portfolio.hu az európai és a hazai ingatlanpiacokat elemezve ezt írja: „Az Európai Unióban átlagosan 4 százalékkal növekedtek a lakásárak 2016 első negyedéve, és az előző év azonos időszaka között, míg az euróövezetben 3 százalékos volt a drágulás mértéke a fenti időszakban – derül ki az Eurostat legfrissebb elemzéséből. Az európai mezőnyből kitűnik Magyarország, ahol az első negyedévben a legnagyobb mértékben drágultak a lakások a több mint 5 százalékos emelkedésnek köszönhetően. Ráadásul 2016 március végén hazánkban volt a legnagyobb a különbség az egy évvel ezelőtti fizetendő árakhoz képest, több mint 15 százalékkal kellett többet kellett adni az ingatlanokért a vevőknek. Ez egyben azt is jelenti, hogy a mélyponthoz képest, vagyis 2014 eleje óta a hazai használt lakásárak átlagosan több mint 29 százalékkal emelkedtek.” Kitér arra is az elemzés, hogy az európai ingatlanpiacon ez többéves trend, így ha valamilyen különösebb világgazdasági esemény nem történik, akkor ez a trend megmarad Magyarországon is.

Folytatása következik…