BREXIT a nyugdíjasoknak EXIT, avagy hogyan távozik angolosan a pénzed

Történelmi események egész sora történt a múlt héten. Magyarok sikeres nemzetközi sportszereplései, amely büszkeséggel töltött el. Sportolóink fantasztikus eredményeket értek el több sportágban, szerte a világban. A brit népszavazás, ahol európai uniós állampolgárként büszkeség helyett csalódottság uralkodott el rajtam és döbbenten vettem tudomásul, hogy a britek ki akarnak lépni az EU-ból. A sportolóinknak szívből gratulálok, mert óriási teljesítmény volt, és olyan hihetetlen összetartásra volt példa az elmúlt hetekben, aminek nem szabad megszakadnia. Az élet sok területén tudunk profitálni ebből a nemzeti egységből. A népszavazás pont ellenkezőleg, inkább a széthúzásról, a bomlasztásról szólt.

brexit-istock_0
A BREXIT néven elhíresült szavazás nem csak abból a szempontból volt döbbenetes, hogy egy ország vezetője, belpolitikai hatalmi harc miatt, kockáztatta az országa gazdaságának fejlődését, hanem mert területileg, gazdaságilag, ideológiailag, politikailag is megosztotta az EU-t, és magát Nagy-Britanniát. Számomra a népszavazás hordoz még egy üzenetet a jövőre tekintve, ami a nyugdíjrendszerek fenntarthatatlanságával kapcsolatos. Sokkal nagyobb katasztrófa előtt állunk az időskori megélhetés finanszírozását illetően, mint amit most bárki el tudna képzelni.



A BREXIT-tel kapcsolatban két fontos tényezőt nem vehetünk figyelmen kívül. Az első a szavazók kor szerinti eloszlása, a második a szavazók döntésének megalapozottsága.

 

“A Politico.eu a brit szavazók megosztottsága nagy volt hely és életkor szerint: a 49 év alattiak többsége a maradásra szavazott. A 24 év alatti fiatalok nagy többsége, 75 százaléka arra szavazott, hogy az Egyesült Királyság maradjon az EU tagja – derül ki a YouGov felméréséből, amelyet a Politico idéz. A 25-49 évesek körében 56 százalékos volt a maradáspártiak aránya, míg a 65 év felettieknél csak 39 százalék szavazott a maradásra – tehát a kilépés mellett állt a 65 év felettiek 61 százaléka.

A Google-keresések alapján úgy tűnik, az angolok nem tudják, miért szavaztak a kilépésre az Európai Unióból – derült ki a Google keresési trendeket figyelő csoportjának pénteki Twitter-üzenetéből, amelyet az MTI idéz. A Google’s Trends bejegyzése alapján helyi idő szerint éjfél körül, vagyis két órával a népszavazási urnazárás után 250 százalékkal növekedett a “mi történik, ha kilépünk az Európai Unióból?” kérdésre választ keresők száma – írta a The Verge, amely szerint a Google keresési adatai azt mutatják, hogy a tények hiánya nyilvánvalóan nem befolyásolta a szavazókat a döntésben.” (forrás napi.hu)

 

Mi köze van a BREXIT-nek a nyugdíjunkhoz? A statisztikából kitűnik, hogy az 50, de leginkább a 65 év felettiek döntöttek a kilépésről, és mindezt tették megalapozatlanul, hiszen olyan elemzést nem olvastam, még euroszkeptikus szakértőktől sem, hogy ez a lépés jót tenne Nagy-Britannia gazdaságának, kereskedelmének, társadalmi berendezkedésének, bárminek. Hogy lehet ekkora befolyása ennek a rétegnek? Öregedő társadalomban élünk, így egyre nagyobb ráhatása lesz a politikára az idősebb korosztályoknak. Ezzel alapvetően semmi probléma, viszont amikor aktív keresőkből, nyugdíjasok lesznek, tehát átkerülnek a befizetőkből az ellátottak oldalára, sokan az életbenmaradásért fognak küzdeni, amihez az egyetlen fegyver a politikai jelentőségük lehet. Korábbi blogbejegyzésemben írtam arról (lsd: itt), hogy előrejelzések, számítások szerint milyen nagy terhet jelent egy-egy ország költségvetésére a nyugdíjrendszerének fenntartása, és ha nem változtatnak, az milyen következményekkel járhat. A kérdés az, hogy a BREXIT példája után bízhatunk a józanészben? Bízhatunk abban, hogy egy esetleges “nyugdíj” szavazásnál megalapozottan döntenek a résztvevők? A mostani példa nem ezt mutatja. Mi erre a helyzetre a megoldás? A válaszom elcsépelt lesz, de rendkívüli jelentőségű. Az időskori öngondoskodás. Hosszú pályafutásom alatt mindig kiemelt súlypontja volt a vagyoni tervezésnél a nyugdíjelőtakarékosság kérdése, és ez mostantól szinte életmentő horderejűvé vált. Függetlenedni kell az állami nyugdíjrendszertől, és minimalizálni a kiszolgáltatottságot nem csak magunk, hanem gyermekeink miatt is. Olyan anyagi terhet akaszthat a rendszer a nyakukba, lásd szülőtartás intézménye, ami veszélyeztetheti az egzisztenciájukat, és emellett rendkívüli generációs feszültséget is okozhat egy fuldokló nyugdíjastársadalom létfenntartó lépései. A BREXIT-nek ez is lehet az eredménye. Fiatalok 75%-a EU párti, és ha kell tűntet és harcol, hogy a jövője biztosítva legyen. A kérdés, milyen feszültséget fog okozni egy családi vasárnapi asztalnál ez a helyzet.

 

Ha a nyugdíj előgondoskodással kapcsolatban kérdése van, kérem forduljon független tanácsadójához, vagy forduljon hozzám bizalommal! (QFS Kapcsolat)