Felhívták egy lakástakarék pénztártól, hogy itt a soha vissza nem térő alkalom, hogy kössünk párat? Mi van mögötte, és mikor éri meg?

Az elmúlt hetekben sok ügyfelem keresett fel, hogy felhívták személyi bankárok, lakástakarék pénztári tanácsadók, ügynökök, lakáscélú megtakarítás értékesítésének céljából. Személyesen is, a postán egy levélfeladásnál, vagy akár a bankokban egy készpénzfelvételnél. Mi ennek az oka?- kérdezik tőlem. Segítsek nekik, mert akármerre mennek mindenhol a “legjobbat” kínálják, és szinte minden célra ezt adják megoldásként. Én is tapasztaltam, hogy intenzív értékesítés tapasztalható a lakástakarék pénztárak (LTP) részéről. Nemrég írtam az LTP-ről, ahol bemutattam a működésüket, most nézzük meg, hogy is működik ez az öngondoskodási forma (részletek: ingatlannal kapcsolatos támogatások)

Előzmények. Január közepén bejelentette a kormány, hogy létrehozzák az LTP-s konstrukciók konkurenciáját a Nemzeti Otthonteremtési Közösséget (NOK). Erről itt olvashatsz: Pénzcentrum. Még semmi biztosat nem lehet tudni (ez azóta változott, részletek: Találó a lakáslottó, milliós csalódás várható)), de sok hír látott már napvilágot. Például, hogy kizárólag új lakás vásárlására, építésére lehet majd felhasználni, aminek egyre nagyobb jelentősége van a CSOK miatt, ezzel szűkítve az LTP felhasználhatóságát. Az LTP-hez hasonlóan 30%-os állami támogatás gyarapítja majd a számlát, és az LTP-nél hagyományosan alacsony betéti kamatot a NOK esetében megemelhetik.

Az LTP működése röviden. Az LTP konstrukciók felépítése rendkívül egyszerű, és könnyen átlátható. Minden esetben van egy a futamidőhöz, és a vállalt havidíjhoz tartozó szerződéses összeg, ami két részből áll. A megtakarítási részből, és a hitel részből. A megtakarítási rész további három részre bontható. Befizetett összegre, állami támogatásra, és a betéti kamatra. A hitelrésznek egy előre meghatározott futamideje van, és a rögzített kamat miatt a havi törlesztőrészlet is állandó. A költsége, ha nincs semmilyen nyitási akció, akkor a szerződéses összeg 1%-a, függetlenül attól, hogy a hitelt ki akarjuk használni, avagy sem. Ezen kívül havi számlavezetési díjat is felszámolnak, átlagosan évi 1.800,-Ft-ot, illetve ha csekkes díjfizetést választunk, akkor az átlagosan évi 1.200,-Ft-ba kerül nekünk. Nézzük számokkal levezetve, egy Fundamenta 3,9-es számlát véve alapul:

824-es módozat, havi 20.000,-Ft befizetéssel, 120 hónapos futamidővel

8.000.000,-Ft a szerződéses összeg, amely áll 2.400.000,-Ft saját befizetésből, 720.000,-Ft állami támogatásból, 164.486,-Ft betéti kamatból, így az összes megtakarítási rész 3.284.486,-Ft, amelyhez van lehetőségünk igényelni 4.715.514,-Ft lakáscélú hitelt, amelynek a havi törlesztőrészlete 85 hónapon keresztül 66,000,-Ft.

A számlanyitási díj ebben az esetben 80.000,-Ft.

Milyen előnyei vannak ennek a konstrukciónak?

• Jelentős mértékű állami támogatás (30%, de maximum 72.000,-Ft)
• Előre kiszámítható a megtakarítás nyeresége, és a hitel havi tölesztője
• OBA garancia
• Kamatadó és kamat EHO mentes
• Tervezhető

Milyen hátránya van?

• Kötött a felhasználhatósága, csak lakáscélú, ami mégjobban beszűkülhet, ha kiveszik az új ingatlanokat a körből
• Alacsony betéti kamat (0,1-1,5%-ig)
• Rugalmatlan havi díjas konstrukció

Mire kell odafigyelni mielőtt meghoznánk a döntést?

• Tévhit, hogy nem számít melyik termékettípust, LTP-t választunk. Jelentős, forintban mérhetően több tízezres, akár százezres különbségek vannak.
• Az ügynökök szeretik kihangsúlyozni a 30%-os állami támogatást, ami kétségkívül az egyik erőssége a terméknek, viszont a ténylegesen elérhető éves hozam jelentősen alacsonyabb. A 4 éves futamidejűek esetében több, mint 10%, de például a fenti példában említett 10 éves futamidőnél 4,98% az EBKM.
• Többször találkoztam azzal az értékesítési hozzáállással, hogy minden célra, legyen az gyermekcél, nyugdíjcél stb, ezt a pénzügyi megoldást javasolják. Itt legyünk körültekintőek, és nézzük meg, hogy milyen egyéb lehetőségek vannak ezen célok eléréséhez.
• Ha lakáscélra is szeretnénk felhasználni szerződésünket, számoljuk ki, hogy elegendő lesz-e az LTP-ben megtakarított összeg egy ingatlan vásárlására, nehogy úgy járjunk, hogy még 10 év után sem tudjuk kihasználni a benne rejlő lehetőségeket.
• Sokszor felmerül megoldásként ezeken a tárgyalásokon, hogy futamidő lejáratánál korábban is hozzá lehet férni a szerződéses összeghez egy áthidaló kölcsön segítségével. Ebben az esetben az így megszerzett összeg egy hitel, ami nem lehet önerő egy ingatlan megvásárlásánál. Itt tovább fizetjük a havi megtakarítási díjakat, és a teljes szerződéses összegre kamatot és kezelési költséget kell fizetni. Az áthidaló kölcsön kamata cégenként eltérő, de átlagosan 5-6% körül mozog, ami viszont magasabb, mint a jelenleg elérhető piaci banki lakáshitel kamatok.
• Fontos tudni, amire az ügyfelek többsége nem számít, hogy az áthidaló kölcsön, és a kedvezményes lakáshitel felvétele is hitelbírálathoz kötött. Sokszor tapasztaltam, hogy szerződéshez kötött alapvető jogosultságnak gondolják ezeknek az összegeknek a megkapását.
• Legoptimálisabb felhasználásának a meglévő lakáshitelekbe való betörlesztést tartom, hiszen ebben az esetben a cél megvalósulása adott, a legoptimálisabb futamidővel tudjuk megkötni, és a legtöbb bank enged ingyenesen betörleszteni LTP-ből.

Összegezve. Én rendszeresen ajánlom ügyfeleknek lakástakarék pénztári szerződéseket, ha a céljaik, és anyagi helyzetük szerint ez a legoptimálisabb. Az, hogy mennyire sürget minket az idő még senki nem tudja. A véleményem, hogy bizonyos esetekben egy nagyon jó terméknek tartom, de mielőtt bárhogy döntenénk, keressük meg tanácsadónkat, vagy forduljanak hozzám bizalommal. QFS -Kapcsolat