A megjelenése óta nagy az érdeklődés a CSOK iránt. Milyen úton-módon tudják kihasználni? Ha nem jogosultak erre a támogatásra, mert mondjuk még nincs gyermekük, és még nem is terveznek, akkor milyen lehetőségeik vannak? A tapasztalatom eddig az volt, hogy az emberek nem is számítanak semmilyen támogatásra. Eszükbe sem jut, hogy ezzel akár több százezer forinttól eshetnek el. A 10+10 millió forintos CSOK kicsit felkavarta az álló vizet, és a célom az, hogy ez a lendület sokáig tartson. Összeszedtem, hogy milyen lehetőségek állnak még a rendelkezésünkre egy ingatlanvásárlás esetén, illetve sok esetben meg lévő lakáshitelünkre is vannak támogatási megoldások!
Talán az egyik legismertebb, ami ebbe a kategóriába tartozik, a lakástakarék pénztárakon (LTP) keresztül igényelhető állami támogatás.
Mindenképpen körültekintően kell eljárni a lakástakarék pénztárak esetében, mert nem mindegy milyen céllal, milyen termékkonstrukciót használunk ki. A leírásban is látható kamat béli különbségeken kívül, a megtakarítással elérhető éves nyereségünkben, EBKM-ben (egységes betéti kamatmutató, amely tartalmazza az állami támogatást) is jelentős eltérések vannak, leginkább a futamidő, és a kezdeti költségek miatt. Például az AEGON Kamat Fix Plusz 10, 120 hónapos, havi 20.000,-Ft-os konstrukció EBKM-je 4,15%, amíg az OTP Lakástakarék Start 4, számlanyitási díj nélküli 45 hónapos, havi 20.000,-Ft-os konstrukció EBKM-je 12,36%. Itt is mindenképp érdemes egy független tanácsadó segítségét kérni!
A lakástakarék pénztárakon túl, ha szükséges az otthonunk megvásárlásához jelzáloghitelt felvenni, első körben ki tudják használni az Otthonteremtő Kamattámogatott Jelzáloghiteleket. Jelenleg a rendkívül alacsony jegybanki alapkamat (1,35%) miatt, a bankok olcsó piaci jelzáloghiteleket ajánlanak, így ennek a támogatásnak a jelentősége is csökkent. Jellemzői:
Ami viszont sokkal érdekesebb, hogy 2016. január 1-től adókedvezmény vehető igénybe az ingatlancélú jelzáloghitelek esetében. Ez nem csak az újonnan felvett hitelekre vonatkozik, hanem a már meglévőkre is. A lényege, hogy az Önsegélyező Pénztári számlán lévő 180 napos egyenleget csökkenthetik a havi törlesztés összegével, de maximum havonta a minimálbér 15%-val (ami 2016-ban 16.650,-Ft). Az Önsegélyező pénztári befizetés után viszont jár 20%-os adókedvezmény, amit a SZJA-ból utal vissza az NAV a pénztári számlára, ami viszont ugyanerre a célra felhasználható!
Mit jelent ez számokkal kifejezve?
Például van egy párnak lakáshitele , aminek a havi törlesztője 45.000,-Ft. Mindketten be vannak jelentve napi 8h-ra, és fizetnek SZJA-t. Mindketten tagjai egy önsegélyző pénztárnak, és szeretnének kihasználni minden adókedvezményi lehetőséget. Viszont nem tudnak évekre félretenni pénzt, max. hónapokra, akkor is pár tízezer, pár százezer forintot. Ebben az esetben 2×215.000,-Ft-ot betesznek a pénztári számlájukra, aminek 6 hónapig kell kamatoznia ahhoz, hogy a lakáshitelünkre hivatkozva visszaigényeljék a havi 16.650,-Ft-ot. Első körben visszamenőleg a letelt 6 hónapra, majd havonta utalnak a lakossági folyószámlájukra. Miért éri meg? Mert a 430.000,-Ft-os befizetésük után 86.000,-Ft-os adókedvezményre leszünk jogosultak.
Természetesen nem szükséges, hogy többszázezer forinttal rendelkezzünk, és az adókedvezmény mértéke is többszörözhető.
Azt tapasztaltam a sok-sok éves pályám során, hogy az emberek nem tudják milyen lehetőségek állnak a rendelkezésükre, ezért igen jelentős pénzektől esnek el. Lehet, hogy hallanak róluk, de nem tudják, kihez forduljanak, hogy kezdjék el, mi az első lépés? Mindenképpen javaslom, hogy a legoptimálisabb megoldás kihasználása végett keresse meg tanácsadóját, vagy forduljon hozzám bizalommal.