2017-02-24

Önkéntes nyugdíjpénztár versus Nyugdíjbiztosítás, azaz tények, érvek, ellenérvek (2. rész)

Az előző rész tartalmából: Az önkéntes nyugdíjpénztárak korábbi térnyerése megtörni látszik. A cégek által (adóoptimalizálás céllal) béren kívüli juttatásként (cafeteria) adott pénztárak terjedése gyors volt. A 2017-es cafeteria szabályok változásai viszont nem voltak kedvezőek. Magánszemélyként természetesen lehet tovább fizetni, de a cégek szépen lassan (vagy nagyon is hirtelen) kivezetik ezt az elemet. Az önkéntes nyugdíjpénztárak és a nyugdíjbiztosítások összehasonlítására érveket és ellenérveket vonultatok fel és vizsgálom, hogy kinek melyik éri meg.   Önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP): Érvek: adókedvezmény igényelhető, melynek mértéke a befizetés 20%-a, de maximum 150.000,-Ft 10 év után kamatadó mentes cafeteria elemként választható, igaz nem javasolt pénztárak között átlépésre van lehetőség relatív alacsony szintű költségek alacsony havi […]
2017-02-24

Önkéntes nyugdíjpénztár versus Nyugdíjbiztosítás, azaz szakszerű vélemény az élveboncolás terhe mellett

Tények, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) interaktív korfája alapján (amit tanulmányozva videót is készítettem): 1956-ban 210.126 egyéves gyermekre 64.722 fő 65 éves jutott. 2016-ban 93.268 egyévesre 129.583 fő 65 éves, ami a gyermekek esetében 56%-os esés, az időseknél duplázást jelent. Megfordultak az arányok, és folyamatosan növekszik az inaktívak száma. A 90 évnél idősebb réteget vizsgálva, 1956-ban 4.456 főt számlált ez a korosztály, 2016-ban 56.521-et. Ez közel tizenháromszoros növekedés. Ez természetesen rendkívül pozitív adat, csak a nyugdíjrendszerre van negatív hatása. Az előrejezéseket figyelembe véve, a “katasztrofális” fejlődés által, a jelenlegi szám a négy és félszeresére (becslések szerint 2046-ra 250.727 fő) növekszik. […]
2016-02-23

Felhívták egy lakástakarék pénztártól, hogy itt a soha vissza nem térő alkalom, hogy kössünk párat? Mi van mögötte, és mikor éri meg?

Az elmúlt hetekben sok ügyfelem keresett fel, hogy felhívták személyi bankárok, lakástakarék pénztári tanácsadók, ügynökök, lakáscélú megtakarítás értékesítésének céljából. Személyesen is, a postán egy levélfeladásnál, vagy akár a bankokban egy készpénzfelvételnél. Mi ennek az oka?- kérdezik tőlem. Segítsek nekik, mert akármerre mennek mindenhol a “legjobbat” kínálják, és szinte minden célra ezt adják megoldásként. Én is tapasztaltam, hogy intenzív értékesítés tapasztalható a lakástakarék pénztárak (LTP) részéről. Nemrég írtam az LTP-ről, ahol bemutattam a működésüket, most nézzük meg, hogy is működik ez az öngondoskodási forma (részletek: ingatlannal kapcsolatos támogatások)   Előzmények. Január közepén bejelentette a kormány, hogy létrehozzák az LTP-s konstrukciók konkurenciáját […]
2015-11-10

Amit a gazdasági sajtók az új lakossági őrületnek hívnak…

Sokat foglalkozom a pénzügyi termékek után kihasználható állami támogatásokkal, adókedvezményekkel, hiszen ezek egy család életében éves szinten sokszor százezres plusz bevételt jelentenek. Van egy olyan állami támogatás forma, ami nem ad plusz jóváírást a befektetésünkre, vagy a számlánkra, hanem egyszerűen mentesít minket a kamatadó, és kamateho levonása alól. Több pénzügyi termék esetében van erre lehetőség, viszont talán a legismertebb a TBSZ (Tartós Betéti/Befektetési Számla): Mi az a TBSZ? A Tartós Befektetési Számla (TBSZ) egy ötéves futamidővel rendelkező megtakarítási forma, amellyel a befektetési időtávtól függően akár adómentes hozamra is szert tehetünk. A TBSZ-nél betéti és befektetési számla közül is választhatunk attól […]