Történelmi fordulópont előtt állva, a korábbi válságok árnyékában

“A befektetéseket sőt, a gazdasági folyamatokat illetően történelmi fordulópont elé érkeztünk!”- vallja Nagy Dániel, a Hold Alapkezelő (korábban Concorde Alapkezelő) intézményi kapcsolatokért felelős munkatársa. Január végén, február elején jelentős árfolyameséseket tapasztalhattak a befektetők, a híradások erőteljes korrekcióról és trendfordulóról szóltak. Több kérdés is felmerült. Véget ért az elmúlt 9 évre jellemző bikapiac? Az alacsony betéti kamatok mellett milyen befektetéssel lehet majd pénzt keresni? Kiemelkedő hozam eléréséhez extra kockázatot kell vállalni? A 2000-es dotcom buborék kipukkanása és a 2008-ban kirobbant nagy gazdasági világválság után mit tartogat a 2018-as év? Az 1637-es tulipánmánia után itt a kriptovaluta-mánia? Ezekről a kérdésekről, a múltbéli tapasztalatokról, a jelen kihívásairól, és a jövő lehetőségeiről szakértőtől szakszerűen, de mégis érthetően.  

Az 1994 óta működő Hold Alapkezelő, korábban Concorde Alapkezelő, Magyarország legnagyobb független és legtöbbet díjazott alapkezelője. Közel 50 befeketési alapban 594 milliárd forintot kezelnek.

Beszélgetőpartnerem Nagy Dániel a belföldi intézményi területekkel, mint a banki forgalmazói, biztosítói és az alapkezelői szegmenssel való kapcsolattartásért, valamint a nyugdíjpénztárakkal való együttműködésért felel. Ez az alapkezelő állományának több, mint a 60%-a. Dániel a Budapesti Corvinus Egyetemenen végzett pénzügy szakon, majd a Generali Alapkezelőnél portfóliókezeléssel foglalkozott, és mellette hétfő reggelente a Gazdasági Rádióban tőkepiaci aktualitásokról nyilatkozott. Egy éve került a Hold Alapkezelőhöz új kihívások elé állítva önmagát.

“Az alapkezelő eszenciája a fundamentális értékalapú szemlélet. Olyan társaságok részvényeibe, olyan eszközökbe fektetünk, amiket alulárazottnak találunk és felértékelődést látunk bennük. Ha van valami óriási anomália a világban, mint például most a kamatszint, amit irracionálisnak tartunk, és az a véleményünk, hogy ez már kontraproduktív a gazdaságra nézve, azt nagyon szorosan tanulmányozzuk. Próbáljuk megtalálni a fordulópontot, és ezen keresztül pénzt keresni ügyfeleinknek.”

A Hold csapata kizárólag fundamentális elemzéssel dolgozik?

“Vannak technikai elemzéssel befektető alapjaink, és olyan stratégia is, amely ötvözi a trendkövetést és az értékszemléletet. De nagy többségében az értékalapúság a jellemző.”

Mindig így érhető el a legmagasabb hozam?

“Tény, ez nem mindig kifizetődő, mert a piacon a félreárazások nem egyik percről a másikra szűnnek meg, ez egy hosszútávú trend következménye. Vannak olyanok, akik látják, hogy van egy erős tendencia, tudják, hogy nem lesz fenntartható, de a felénél mégis igyekeznek pénzt keresni belőle. Ez sokszor kockázatos is lehet. Azonban hosszabb távon visszaigazolódott, hogy működőképes a stratégiánk.”

Ez egy biztonságosabb szemléletnek tűnik. Melyik régióban a legerősebb a Hold Alapkezelő?

“Mi a részvénykiválasztásokban leginkább Közép-Kelet-Európát figyeljük, de bővítjük a perpektíváinkat Nyugat-Európában is. Keressük azokat az olcsó társaságokat, amelyek nincsenek benne egy széles részvénykosárban, tőzsdeindexben, és emiatt ezeket sokszor elkerülik az indexkövető, passzív stratégiák. Nem tudnak felértékelődni, pedig jó a cash flow termelő képességük, és jó a menedzsment is. Mi aktív monitorozással megtaláljuk ezeket a cégeket is. A fő fókusz Közép-Kelet-Európa, hiszen földrajzilag ehhez vagyunk közel. Követjük a brazil részvénypiacot is, de nem merünk arra vállalkozni, hogy egyedi részvényekbe fektessünk. Nem látjuk a céget mélységében, nem tudunk vállalatvezetőkkel beszélni, nem tudjuk mindenre kiterjedően megérteni a makrókörnyezetet, legalábbis nem úgy, mint például egy elemző Sao Paulo-ban. Ebben a térségben bármikor ki tudunk utazni Zágrábba, Bukarestbe, Prágába és lehet a helyi alapkezelőkkel, helyi vállalatvezetőkkel beszélni. Közel 25 éve vagyunk a piacon, így erős közép-kelet-európai régiós ismeretekkel rendelkezünk.

Ez igaz lehet a külföldi befektetők hazai jelenléténél is?

“Igen, Londonban is vannak elemzők, akik ezzel a régióval foglalkoznak, de kevésbé látnak bele, mint a Hold. Nálunk 5 elemző csak a régió társaságait analizálja. Például tavaly nyáron aggodalmat keltett a román költségvetés elszabadulása, és sok szakértő szerint a jövőben már nem fogják tudni tartani a gazdasági növekedést. Sok kérdés merült fel, így többen az alapkezelők közül kiutaztak és az ottani jegybankárokkal, helyi elemzőkkel tárgyaltak. Sikerült megérteni a helyzetet, beleláttak, hogy miként akarják ellensúlyozni a túlköltekezést, megértették az egész román folyamatot.”

Kicsit a névváltásról. A Concorde Alapkezelő egy ismert név volt. Mi történt?

“A Concorde-Hold váltásról annyit, hogy igaz egy erős brandtől váltuk meg, de mi a teljesítményben hiszünk. A másik Concorde nevű társaság versenytársunká vált, így szükséges volt a névváltás.”

Mi történik most a piacokon? Mi várható a jövőben? Közép-Kelet Európa most is vonzó befektetési lehetőség?

Ma sehol sincs olcsó részvénypiac. Mi a relatív szemléletet követjük, és igaz a régiós részvénypiac sem számít abszolút szemléletben olcsónak, viszont ha összevetjük az értékeltséget, még mindig jóval lejjebb vagyunk, mint az Egyesült Államok, mint Nyugat-Európa, de még a tipikus fejlődő piacoknál is alulárazottabbak vagyunk.

Az Egyesült Államok, ami a tőkepiaci origó, történelme során most van a második legdrágább árazottsági szinten.

A valószínűségeket mérlegelve nem gondoljuk, hogy a következő években továbbra is tartósan képes felülteljesíteni a világ többi részét.”

Mi fog változni?

Eddig képes volt több hozamot hozni, mint Európa vagy Ázsia, de úgy látjuk a ciklus vége felé közelítünk. Mi az olcsóbb árazású papírokat keressük, és ezek leginkább továbbra is a régióban találhatóak meg. Tavaly alapkezelőként hátra lehetett dőlni, mert korábban várható volt, hogy ciklikus fellendülés lesz Közép-Kelet-Európában. A globális folyamatokat vizsgálva két erős pillére volt az elmúlt 9 év bikapiacának. Egyrészről egy erős gazdasági növekedés, másrészről az alacsony kamatokon keresztül, egy nagyon támogató monetáris, jegybanki környezet.

2018-tól egyre gyorsabban tűnik el a laza jegybanki politika, és vele együtt fokozatosan a nullkamat környezet.

A két erős pillér közül csak az erős gazdasági növekedés fog fennmaradni, ezért

megtörhet a válság óta tapasztalt masszív emelkedő trend, és egy ingadozóbb, volatilisebb piacra érdemes felkészülni, folyamatos korrekciókkal.”

Hogy lehet erre felkészülni?

“Ilyen környezetben a passzív stratégiákkal nagyon nehezen lehet pénzt keresni, és az aktív stratégiák felértékelődhetnek.

A következő jópár évben az abszolút hozamú, és az aktívan menedzselt alapok lesznek a befutók.

Lehetnek abban is nagyobb ingadozások, de ha valaki kockázatvállaló, akkor hosszútávon ezek jó eszközök lehetnek egy megtakarításban. A túllendülés fázisa jöhet, mert a brutálisan erős gazdasági növekedés mellett jelenleg még nulla százalék közelében vannak a jegybanki alapkamatok. Ez egy jó környezet, de már túlfűtött, és Európában is kettéválást tapasztalhatunk. A csehek és a lengyelek sokkal óvatosabbak, de a magyar és a román piacon a túlfűtöttség jelei láthatóak. Az utóbbi országokban rövid távon jól lehet keresni, de a későbbiekben a korrekció és akár a recesszió is nagyobb lehet.”

A tavalyi év nagy szenzációja a kriptovaluta volt. Idén a csőd szélén álló Venezuela bevezette az El Petro-t. Eddig a kriptovalutákat csak a kereslet-kínálat hajtotta, és nem volt mögötte gazdasági teljesítmény, sem termelés, ahogy az országok (deviza) vagy a vállalatok (részvény) esetében. De Venezuelában ott az olaj, az arany, és a gyémánt.

A kriptovalutáknak rendkívül irracionális a növekedése. Gondoljunk bele, ez az alternatív fizetőeszköz nem akkor szárnyalt, amikor a hagyományos pénzügyi rendszerbe vetett bizalom 2008-ban összeomlott, hanem most, mikor minden nagyon drága, a kötvények, a részvények, a műkincsek, minden. Ez annak a jele, hogy hozaméhség van, és a kockázatokat nem mérlegelve mindenki csak be akar fektetni valahová. Ez olyan, mint például a dotcom lufi. Nem volt mögötte semmi, és egy óriási szárnyalás után ki is pukkant. A Bitcoin lufi kidurranása még fájdalmasabb lehet egyeseknek, hiszen ez tekinthető a legnagyobb lufinak a gazdaságtörténetben. Megelőzi még a tulipánmániát is. Fontos, hogy a mögöttes technológia fennmaradhat, de azt még nem látni, melyik eszköz lesz a túlélő.”

Egy újabb válság elé nézünk?

“Az utolsó két válságot (2000, 2008) az eszközárak összeesése okozta. Azért volt akkor mégis más, mert egy erős gazdaságról beszéltünk, és mindennek csak visszacsatoló hatása volt a reálgazdaságra.

A kérdés, hogy egy esetleges újabb tőkepiaci esésnek milyen hatása lesz a reálgazdaságra.

Valószínű, hogy visszafogja majd a fogyasztást, amit nehéz lesz egy ilyen alacsony kamatszint mellett tovább ösztönözni.”

Akkor mibe lesz érdemes fektetni? 

“Az abszolút hozamú alapok, és az aktívan kezelt alapok lehetnek a favoritok.

A passzívan kezelt alapok mögött általában ETF-ek (Exchange Traded Fund rövidítése, azaz Tőzsdén Kereskedett Alap) vannak, amiben mondjuk van 1500 részvény, ami kvázi állandó, azaz nem változtatnak az összetételen. Nincs egyedi részvény vagy kötvény kiválasztás, és nem tartalmaz aktív vagyonkezelést sem.”

Sokan a költséghatékonyság miatt javasolták ezeket a befektetéseket. 

“Az ETF-ek olcsóbb befektetési lehetőségek, ami akkor lehet egy sikertermék, ha minden árfolyam felfelé megy. De ha ez megszűnik, és aktív kezelésre lesz szükség, akkor nehéz idők elé nézhet. Tudni kell, hogy jelenleg épp ezek miatt van óriási buborék az ETF-ekben is.”

Korábban ha nem ment a részvény, a befektetők kötvénybe menekítették a pénzüket. Mennyire lesz ez jellemző?

Ciklikusan és jó eséllyel struktúrálisan is nagy leértékelődési szakasz előtt állhatnak a kötvények.

Érdemes átsúlyozni a kötvényekből egy másik aktívan menedzselt eszközosztályba.

Jelenleg történelmi fordulóponton állhatunk. Csúcson vannak a részvényindexek, és történelmi mélyponton vannak a kamatok.

Az elmúlt években jól működött, hogy ha rossz a részvény, akkor tegyük kötvénybe a pénzt, de most változás van a piacon.

A rövid lejáratú kötvények ugyan hozamot nem termelnek, de menedéket nyújthatnak egy jelentősebb leértékelődéssel szemben. Nagy az opciós értékük, hiszen egy esetleges piaci esés után költségmentesen válthatóak át kockázatosabb hozamtermelő eszközökre. A változó kamatozású kötvények is jó választások lehetnek, de

a hagyományos hosszú lejáratúakkal szinte borítékolható a veszteség.

Érdekes, hogy Argentina ebben a környezetben jött ki nem régiben egy 100 éves lejáratú állampapírral. Az az ország, ahol az elmúlt 100 évben kb. ötször volt államcsőd. De például Ausztria is előrukkolt egy 100 éves kötvénnyel, egy olyan ország, ami még nincs is 100 éves, ahol volt anschluss, és orosz-amerikai megszállás is. Nem biztos, hogy ezek a legjobb üzletek. A vállalati kötvényekben még lehet potenciál, de továbbra is az aktívan menedzselt alapokban bízunk. Régiós szinten több ezer társaság van, amik közül mindig meg lehet találni azokat, amik jól teljesítenek, és jó áron hozzáférhetőek. Emellett a jól azonosítható makrogazdasági trendekből is kedvezően lehet profitálni.

Köszönöm Nagy Dánielnek, hogy megosztotta velünk hasznos tanácsait, bízunk benne, hogy a jövőben is számíthatunk az Ő, és a Hold Alapkezelő szakértelmére. Hasonló átfogó körképre a későbbiekben is lehet számítani. Addig is, ha további kérdése van, forduljon hozzám bizalommal! QFS Kapcsolat