Ez a poszt több mint fél éves. A benne szereplő információk elavultak lehetnek!
A cafeteria, mint örök slágertéma, minden év végén berobban a gazdasági hírportálok hasábjaira. Valamit mindig finomítanak, igazítanak rajta az aktuális trendeknek, és kormányzati céloknak megfelelően. Unalmas, száraz témának tűnik, pedig a munkáltatókon és munkavállalókon kívül sok gazdasági szereplőre van még nagy hatással.
A bérek kétszámjegyű növekedést produkálnak, az igények növekednek, és az emberek egyre többet költenek pénzügyi termékekre.
Az állam által széleskörűen támogatott otthonteremtés, családalapítás, egészségmegőrzés és nyugdíj-előgondoskodás négyeséből, a cafeteria tavalyi törvénymódosítását követően, az otthonteremtés lett az egyértelmű nyertes.
Az ingatlanpiaci kereslet magas szinten tartása olyan cél, amit a kormányzat minden eszközzel meg is támogat.
Az Erzsébet-utalvány mellett az egészség- és önsegélyező pénztárak, és az önkéntes nyugdíjpénztárak voltak, a magas adókulcs miatt, az egyértelmű vesztesek. Az utalványt felváltotta a készpénz, a pénztárak pedig mentek a süllyesztőbe. A lakásvásárlások pörgetik a fogyasztást, ezzel szemben az előgondoskodás jelenleg még kivonja a pénzt a gazdaságból.
‘Aki akar gondolni a jövőjére, tegye azt a nettó jövedelme terhére.’ A magánnyugdíjpénztárak államosítása óta ez a szlogen a mérvadó.
Kritikus a munkaerőhiány, az üres álláshelyek száma ijesztő méreteket ölt, de nem mindenhol. A pozitív változások ellenére még mindig igaz, hogy a magyarok kevésbé mobilisak, nem szeretnek költözni. Ezzel párhuzamosan az elmúlt években az albérleti díjak jelentősen megemelkedtek, ami után a legritkább esetben fizetnek adót. A NAV ellenőrzések jogkövetésre sarkalják a tulajdonosokat, de más ösztönző módszert is bevetettek a jogalkotók. Az ingatlanok bérleti díjánál 2018-tól eltörölték az EHO-t, és csak a 15%-os SZJA-t kell megfizetni. Az albérlőket pedig kedvezménnyel ösztönzik, hogy kérjenek számlát a tulajdonosoktól. Ilyen kedvezmény a mobilitási célú lakhatási támogatás, amely egy cafeteriában választható adómentes juttatás. Ezzel az intézkedéssel két legyet ütnek egy csapásra, és mindez gyors gazdasági eredményt is hozhat.
Tavaly ezeknek a céloknak megfelelően teljesen megváltozott a szabályozás. Egy évvel ezelőtt ezekről a
módosításokról számolt be Villányi Ajándék mérlegképes könyvelő, adótanácsadó, társadalombiztosítási szakelőadó, és okleveles adószakértő. Idén is rendelkezésemre állt és elmondta
mi történt 2017-ben, és mi fog változni 2018-ban.“Nem sok minden változik az ideihez képest a cafeteria szabályozásban. Három szegmenst különböztetünk meg: a béren kívüli-, az egyes meghatározott- és az adómentes juttatásokat. Az első közterhe, az ideihez hasonlóan, 34,22%. Itt annyi az újdonság, hogy nettó keretek kerültek meghatározásra. A magánszférában 450 ezer forint, a közszférában 200 ezer forint lesz adható. Az egyes meghatározott juttatások közterhe, az EHO változása miatt, az eddigi 43,66% helyett 40,71%-ra csökkent. Ide lettek száműzve a pénztárak, a helyi bérlet és az iskolakezdési támogatás is. Ez korlátlanul adható, de mivel hasonló az adóterhe, mint a normál jövedelemnek, így a munkáltatók mellőzik ezeket az elemeket.
A 2017-es évben a nagy favorit, az adómentes juttatások közül, a lakáshitel támogatás volt, és ez várható 2018-ban is.
A sok adminisztrációra és a nagy keresletre való tekintettel sok erre specializálódott cég alakult, amelyek tájékoztatást és teljes ügyintézést kínálva felkeresik a munkahelyeket. A másik óriási lehetőség, amit nagy valószínűséggel sokan ki fognak használni, az a diákhitel törlesztésnek a támogatása.
A kötelezően előírt diákhitel törlesztő mértékéig, de maximum a minimálbér 20%-ig (2018-ban 27.600,-Ft) a munkáltató adómentesen adhat támogatást a munkavállalójának a diákhitelének törlesztésére.”
Az adómentes juttatások kihasználása egyértelműen a legjobb döntés a munkavállaló számára. A mobilitási lakhatási támogatásról, és a kockázati biztosítások kihasználásáról kérdeztem Ajándékot.
„A minimálbér növekedést is figyelembe véve az idei maximum 51 500 forint helyett, jövőre 82 800 forintig terjedhet ennek az adómentes munkáltatói támogatásnak a mértéke. De ezt csak az első évben. A másodikban a minimálbér 40 százalékára csökken. A harmadik évben már csak 20 százalékáig terjedhet havonta ez az adómentes támogatás. Fontos feltétel, hogy a dolgozó a folyósítás időszakában és a munkaviszony kezdetét megelőző 12 hónapban ne rendelkezzen a munkahelyhez „közeli” lakás 50 százalékos mértéket meghaladó haszonélvezeti joggal nem terhelt tulajdonjogával, haszonélvezeti jogával. A „közeli” pontos meghatározása: munkahelytől számítva 60 kilométeren belül, és tömegközlekedéssel kevesebb legyen az oda-vissza út, mint 3 óra.
A kockázati biztosításokat nagyon kevesen használják ki, inkább kérnek kultúrális, vagy sportrendezvény belépőt.”
Természetesen fontos a magaskultúra és a sport, de az utolsó mondatból is egyértelműen kitűnik, hogy sokat kell fejleszteni Magyarországon a pénzügyi kultúrát.
De addig is érdemes végiggondolni, hogy milyen elemeket használnak ki, mert a megfelelő döntés éves szinten több tízezres többletet jelenthet a család költségvetésében.
Köszönöm Villányi Ajándéknak, hogy segítette a cikk létrejöttét! Ha bármilyen kérdésük lenne, kérem forduljanak hozzám bizalommal. QFS Kapcsolat
